Fáj a napvilág, amikor kidugom az orromat az ablakon

  • - palosm -
  • 2019. augusztus 23.

Mikrofilm

"Boldoggá tenne, ha hajlandó lenne meghalni velem! Kérek szépen még teát!" A Mikrofilm házimozis ajánlata: merüljünk el az Őrült szerelemben egy csésze gőzölgő tea mellett!

„Hiszen földi értelemben mindannyian a halál felé menetelünk“ — Jessica Hausner osztrák filmrendező ezt még évekkel ezelőtt egy népszerű katolikus zarándokhelyről szóló filmje, a Lourdes kapcsán mondta a Narancsnak, és hát valljuk be, elengedtünk a fülünk melleltt. Vagy, ami még rosszabb, nem kezeltük kellő súllyal az akkor mindösszesen 35 éves és háromfilmes alkotó megállapítását. Pedig!

Fáj a napvilág

Követező filmjében, az Őrült szerelemben már nem a halál felé menetelő, hanem a közös öngyilkosság felé kéz a kézben rohanó híres pár történetét meséli el, teljesen egyedi, kamaraszínházi stílusban. A történet ismert: Heinrich von Kleist, a 19. század elején Goethe és Schiller árnyékában remekműveket alkotó „sebzett lélek“ — „mondhatnám, fáj a napvilág, amikor kidugom az orromat az ablakon“, írja egy levelében — elkezd társat keresni öngyilkosságához. És próbálkozása sikerrel jár: Kleist Henriette Vogel beleegyezésével szíven lővi a nőt, majd főbe lővi saját magát a Wannsee partján.

false

Ahogy azt anno a Narancs kritikusa is írta, „Kleist igyekezete, hogy találjon valakit, aki vele tart a halálba, nem tragikus végpontja egy radikális gondolatmenetnek, inkább beteges egoizmusról tanúskodik“. És valóban, a romantikus drámaíró, költő — egyébként a nagyszerű, A fehér szalagban megismert Christian Friedel alakításában — leginkább egy idegesítő kis pöcsnek látszik, aki éppen olyan savanyú, unott ábrázattal veti meg az egész világot, mint saját magát. De tagadhatatlanul egyedi csajozós dumája — „Boldoggá tenne, ha hajlandó lenne meghalni velem! Kérek szépen még teát!“ — jobban bejön, mint hinnénk: a halálos betegként diagnosztizált Vogel elhiszi, hogy Kleist életre szóló társ helyett halálra szóló társat keres.

Csészék börtöne

Hausner lehántja a romantikát, pátoszt és tragédiát a történetről, a páros kettős halála így nem a végzet beteljesülése lesz: a gyilkosság-öngyilkosság két ember szuverén döntéseként áll előttünk. Hogy a szereplőket pontosan mi mozgatja pszichológiailag, nagyjából rejtve marad, de az biztos, hogy Hausnert a szeretet és az erőszak összjátéka érdekli, az az állapot, pontosabban az a megosztott álomkép, amiben a közösen vállalt halál a szeretet egyetlen valódi megnyilvánulási formája lesz.

"Azt gondolom, hogy amit pszichológiai stabilitásnak hívunk, nyugodtan leírható hülyeségként is", mondja Hausner egy interjúban a figuráiról.

false

A rendező mindehhez megtalálja a megfelelő filmnyelvet: a megrendezett halál történetét egy fantáziátlanul színre vitt kamaradráma döglött színházi nyelvén meséli el, a karakterek aprómintás tapéták és baljósan összekoccanó csészék börtönében vonaglanak, de mindig eltartott kisujjal, és a dekomponált horrorhoz igyekeznek még jó képet is vágni.

Ebben a világban minden társadalmi interakció tökéletesen szabályozott, miközben egyik szereplőnek sincs lövése sem arról, ki is ő valójában.

Amilyen ő

Hausner értelmezésében a történet a projekciók erejéről szól, a film egyik kulcsmondatát Henriette-tel mondatja ki: „a képzelet szüleménye, ami pont olyan valóságos, mint maga a valóság“. Egy interjúban Hausner ezt továbbszövi, egyébként Žižek gondolatai alapján: ha az érzékelés teljesen szubjektív, akkor kérdés, lehetséges-e egyáltalán a szeretet, hiszen soha nem láthatjuk úgy a másikat, amilyen ő valójában.

Csendesen komikus, esetlenül misztikus, furcsán hiteltelen kosztümös film az Őrült szerelem, és van egy olyan sanda gyanúnk, hogy Hausner még mindig nem aknázza ki benne művészi kvalitásait — erre jó eséllyel pályázik a rendező első angolul beszélő, a Cannes-i versenyprogramban bemutatott filmje, a Little Joe, ami Shelley Frankenstein-történetének sajátosan disztopikus átértelmezését ígéri: a filmben egy géntervező tudósnő létrehoz egy növényt, ami boldoggá teszi az embereket, és megajándékozza a növénnyel a szörnyeteget — saját fiát. A növényt Little Joe-nak nevezik el.

A Mikrofilm házimozis ajánlata a hétvégére: Tartsuk tiszteletben azt, amit Goethe mondott a Kohlhass Mihályról, Kleist egyik remekművéről: „érett értelem számára lehetetlen ilyen motívumok erőszakosságában élvezettel elmerülni“. Tehát utasítsuk vissza az érett értelem jelzős szerkezetet, és merüljünk el az Őrült szerelem ambivalens érzésvilágában!

Az Őrült szerelem a Cirkofilm online tékájában pár kattintás után magyar felirattal megtekinthető, kevesebb mint egy mozijegy áráért.

Őrült szerelem from Cirko Film on Vimeo.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.