Film

Hellboy

  • - kg -
  • 2019. május 18.

Mikrofilm

Van élet a maszk mögött is – bizonyította Ron Perlman, aki kétszer is életet és személyiséget adott Mike Mignola közkedvelt képregényhősének, a nem csak zavarában vörös Hellboynak. Élet és személyiség dolgában ezúttal nagyon csehül állunk, aminek köze lehet ahhoz, hogy a harmadik Hellboyban (ami egy reboot) sem Perlman, sem az első kettőt jegyző és a pokolfajzatot szívügyének tekintő Guillermo del Toro nem vett részt. Ahogy hazai színészek (lásd Kamarás Iván) sem, mert szemben a második résszel, a harmadikat nem Etyeken, hanem jórészt Bulgáriában forgatták – ott van stúdiója Avi Lernernek, az Andy Vajnához hasonló hollywoodi karriert futó producernek. Szívesen elidőznénk az idős Rambónak és az összes feláldozhatónak bizalmat és dollártízmilliókat szavazó Lerner karrierjénél, mert az minden bizonnyal ezerszer izgalmasabb, mint az új Hellboy legkreatívabb pillanata – utóbbi abból áll, hogy a szerethető vörös monstrum Ian McShane (jelen van és nyugdíjra gyűjt) tanácsára levágott szarvai helyét reszelgeti, mert ez olyan, mint a szakállvágás – trimmelni kell, ha nem akarjuk, hogy elburjánozzék. Hogy hol veszett el Hellboy humora és embersége – mert Perlmannél még megvolt –, rejtély, de a megoldása éppoly érdektelen, mint maga a film; lehet, hogy a forgatókönyvben, lehet, hogy Bulgáriában, lehet, hogy a B jelzésű brit horrorocskákkal indult Neil Mar­shall rendező fejében, ki tudja. David Harbour végre maga mögött hagyhatta volna a mívesen megformált mellékszerepek mélységeit, és tessék, máris mehet vissza jóságos seriffet játszani a Stranger Thingsbe.

Forgalmazza a Freeman Film

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.