A tajvani Joseph Hszu Csen-csie nem tartogat sok meglepetést, inkább a családi konfliktusokkal operáló melodrámák szokott forgatókönyvét követi, ha nem is a nyugati filmek intenzív, érzelmi tetőpontokra hegyezett stílusában. Ő hosszabban elnyújtva és több sérelmet előásva dolgozik.
Vannak emberek, akik rendelkeznek információkkal, amelyekkel mások nem, viszont nem rendelkeznek gátlásokkal, amelyekkel mások igen.
A The Boys, vagy épp a Deadpool rajongói az Invincible-t is szeretni fogják.
Kamasznak lenni maga a horror – nem véletlen, hogy a horrorfilm műfaja szívesen simul össze a tinifilmekkel.
A nemzetközi terrorizmus elleni harc egyik legnagyobb kerékkötője, hogy a pánikba esett nyugati hatóságok egyszerűen nem ismerik saját társadalmukat.
Martin Scorsese Fran Lebowitzcal beszélget, és élvezi. Persze, hogy élvezi, máskülönben nem készített volna hétrészes beszélgetős filmet vele, de a sorozat bizonyítékokkal is szolgál: a nagy filmrendező hol a térdét, hol a székkarfát csapkodva hahotázik, miközben Lebowitzból dől a szó.
Ó, azok a boldog (?) gyermekévek a 70-es évek Amerikájában, amikor mindegy volt, hogy két lány mennyire különbözik egymástól, a szomszédság automatikusan örök életre szóló barátságot jelentett!
Nincs a filmben semmi nyílt feminizmus, a jogok kérdése csak öröklési, illetve birtokügyekkel kapcsolatban merül fel.
