Tévésorozat

Hosszú rajongás

Mintha egy városban lennél

  • - köves -
  • 2021. február 17.

Mikrofilm

Martin Scorsese Fran Lebowitzcal beszélget, és élvezi. Persze, hogy élvezi, máskülönben nem készített volna hétrészes beszélgetős filmet vele, de a sorozat bizonyítékokkal is szolgál: a nagy filmrendező hol a térdét, hol a székkarfát csapkodva hahotázik, miközben Lebowitzból dől a szó.

És csak dől hét részen át, gyakorlatilag bármiről. Hogy ők ketten hol találkoztak először, maguk sem tudják, talán egy buliban, az ősidőkben, mint azt meg is vitatják, mi viszont sem ezen a partin, sem Fran Lebowitz életművének korábbi állomásainál nem voltunk jelen, az amerikai élet szatirikus megfigyelőinek panteonjában elfoglalt helyét legfeljebb hírből ismerjük. Így jobb híján készpénznek kell vennünk, hogy Scorsese beszélgetőpartnere, akiről egyszer már forgatott egy filmet (Public Speaking), egy igazi New York-i értelmiségi ikon, akinek mindenhez és mindenkihez van egy szellemesen rossz szava. És aki legalább annyira híres a Metropolitan Life (1978) és a Social Studies (1981) című esszéköteteiről, mint a megjelenésük óta tartó írói válságáról, amelyet – az aktív nem írást – gyakori médiafellépések szakítanak meg. Például egy hétrészes traccsparti a híres filmrendezővel.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.