„Azt szoktuk mondani, hogy a remény hal meg utoljára. Magyarországon meghalt az is”

  • Gera Márton
  • 2019. február 19.

Mikrofilm

Dokusorozatot indított a kivándorlókról az RTL Klub, hogy körbejárja a lassan mindenkit érintő jelenséget. Megnéztük az első részt.

„Azt szoktuk mondani, hogy a remény hal meg utoljára. Magyarországon meghalt az is” – mondja a Uppsalában élő Arnold, majd hozzáteszi, hogy amikor itthon éltek, már álmodni sem mertek, és bár a svédországi városban sincsenek eleresztve, legalább tervezni, álmodni tudnak.

Ez a mondat akár egy kivándorlásról szóló cikksorozatban is megjelenhetne, de késő este hangzik el az RTL Klub tavaszi szezonjának új műsorában, az Isten veled, Magyarországban.

false

 

Fotó: RTL Klub

Ami, ahogy a címe is sejteti a kivándorlásról szóló dokuszéria, és annyira nem is meglepő, hogy elkészült: az elvándorlás az adatok szerint egyre többeket érint, és mivel a jelenséget nehéz mérni, történeteken, személyes sorsok bemutatáson keresztül sokkal könnyebb róla beszélni.

Pontosan ezt csinálja az Isten veled, Magyarország is, ami az első rész alapján némileg szezoncióhajhász, de ez legyen a legkisebb baj, elvégre mégiscsak egy nézettségből és reklámokból élő kereskedelmi csatorna nettó ötvenperces műsoráról van szó. Valahogy fenn kell tartani az odakapcsolók érdeklődését.

Ahogy az sem olyan meglepő, hogy a legnagyobb kertévé ilyen későn vetít ilyen - nevezzük közszolgálatinak? - műsort, hiszen ebben az idősávban megy a Házon kívül vagy a valamivel később sugárzott XXI. század is keddenként. S mind a kettő relatíve jó nézettséggel: az előbbi 338  ezer, az utóbbi 231 ezer nézőt ültetett le a múlt héten a készülékek elé rettenetesen elverve Magyarország imádott nyomozóját, a konkurens TV2-n futó Columbot. Nem beszélve a köztévé Magyarország, szeretlek! show-járól: ennek a 22 ezres nézettsége pont tizedannyi volt, mint a XXI. századé. Szóval kíváncsian várjuk az e heti statisztikákat, hogyan is teljesített az Isten veled, Magyarország.

Ennyien mentek el

Nyilván okkal nyúlt ehhez a témához a legnagyobb kertévé. Hiszen a 2008-2009 után meglódult kivándorlás szinte minden magyar családot érint már. A statisztikák alapján biztosra vehetjük, hogy nincs olyan ember, akinek legalább egy rokona vagy barátja ne ment volna külföldre dolgozni, egy jelentős részük pedig ott is ragadt.

Az OECD tavaly nyáron közzétett adatai szerint egymillióhoz közelít azon magyaroknak a száma, akik hosszabb-rövidebb időre elhagyták az országot, a különböző statisztikák pedig azt támasztják alá, hogy akár 600 ezer honfitársunk élhet jelenleg külföldön. A KSH legutóbbi összesítése szerint ugyan lassul a kivándorlás, de a folyamat nem fordult meg, és leginkább a fiatalok hagyják el az országot. A legtöbben Nagy-Britanniába, Németországba és Ausztriába mennek.

 

Epizódonként három történetet kapunk, és úgy tűnik, eléggé ügyeltek arra a készítők, hogy változatos, egymástól eltérő sztorikat mutassanak be: az első részben szerepel Arnold és családja, akik évekkel ezelőtt költöztek Uppsalába, miután itthon teljesen eladósodtak, de itt van például a siófoki asszony története, aki a laoszi férje miatt évtizedekkel ezelőtt ment ki az ázsiai országba, és egészen más élményei vannak, mint a Magyarországot néhány éve elhagyó családnak.

A harmadik kivándorlás pedig épp a szemünk előtt zajlik, Dévaványáról költözik ugyanis Németországba egy kétgyerekes család, miután a feleség és a gyerekek már nem bírták, hogy alig-alig látják a külföldön dolgozó apukájukat.

false

 

Fotó: RTL Klub

Kellően változatosak tehát a történetek, és ez az Isten veled, Magyarország egyik legnagyobb előnye: amíg például a laoszi Elizabeth arról tud mesélni, hogy milyen hosszú távon egy olyan országban élni, ahol pár évvel ezelőtt még esővízzel lehetett csak fürdeni, a dévaványai Erika a kamerák előtt sírja el magát, amikor éppen bezárja a házuk ajtaját, és elindul a gyerekekkel Németországba.

Ellentétben mondjuk a Menjek/Maradjak című, szintén a kivándorlásról szóló sorozattal, az RTL műsorában lényegesen több a narráció, a riporter gyakran átkötő szöveggel magyarázza el, mit is látunk, ami eléggé megakasztja a műsort.

Mert az Isten veled, Magyarország akkor igazán jó, amikor hagyják hosszan beszélni a szereplőket: ekkor jönnek elő vallomások, ekkor tudunk valóban mélyre menni, és megérteni a döntés mögötti okokat. Ez viszont az első részben csak elvétve fordult elő, de még így nehéz nem örülni annak, hogy van egy műsor a kereskedelmi csatornán, ami olyasmiről beszél, ami így vagy úgy, de lassan mindenkit érint.

Az Isten veled, Magyarország hétfő esténként, 22:10-től látható az RTL Klubon.

Figyelmébe ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)

Ide? Hová?

Magyarországon úgy megy, hogy négy­évente kijön a felcsúti jóember a sikoltozó övéi elé, és bemondja, hogy ő a Holdról is látszik.

Semmi jóra

„Újabb Mi Hazánk-siker: a Zeneakadémia lemondta Varnus Xavér koncertjét!” – írta büszkén Facebook-oldalára november 15-én Dúró Dóra. A bejelentést megelőzően a politikus nyílt levélben, az Országgyűlés alelnökeként követelte a Zeneakadémia vezetőjétől a koncert lefújását – minden különösebb vizsgálat, vizsgálódás nélkül, egyetlen ún. tényfeltáró cikkre alapozva.