Judy Garland ellopott vörös cipőjének sagája

  • narancs.hu
  • 2024. január 22.

Mikrofilm

Az Óz, a csodák csodája ikonikus kellékének utóélete saját filmért kiált!

2005-ben egy Terry Jon Martin nevű férfi ellopta az egyik cipőt, amit Judy Garland viselt az 1939-es Óz, a csodák csodája című klasszikusban. A vörös cipellő minden idők leghíresebb filmes kellékei közé tartozik, a minnesotai Judy Garland Múzeumban állították ki. Nem csoda hát, ha eszeveszett hajtóvadászat indult utána. Végül a lábbelit 2018-ban sikerült az FBI-nak előkerítenie. Az akkor már 76 éves Jon Martint 2023-ban vádolták meg, a férfi pedig bűnösnek vallotta magát, hogy így enyhítsen büntetésén; hanyatló egészségi állapota miatt ugyanis nem akart börtönbe vonulni.

Vallomása szerint egy kalapáccsal törte be a múzeum ajtaját és azért lopta el a cipőt, mert azt hitte, azon igazi rubinok találhatóak, amit pénzzé akart tenni. Amikor viszont megtudta, hogy a kövecskék üvegből vannak, egyszerűen megszabadult a cipőtől. Azt azonban nem árulta el, ezt mégis hogyan tette; ügyvéde szerint mindössze két napig volt birtokában a legendás kellék.

A tárgyalás idén tovább folytatódott, a január 29-re tervezett ítélethirdetés előtt pedig Jon Martin védőügyvédje további részleteket árult el védence motivációiról. Ezek alapján pedig a balul elsült tolvajlás története önmagában is filmre kívánkozik. Mint kiderült, Jon Martinnak akkor már közel tíz éve nem volt összeütközése a törvénnyel, azonban egy meg nem nevezett „egykori maffiatárs” meggyőzte őt, hogy visszavonulása előtt hajtson végre még egy utolsó, nagy dobást – ahogy azt a krimikben megszokhattuk. Ez a bizonyos maffiakapcsolat hitette el vele azt is, hogy a cipőn valódi drágakövek vannak. Jon Martin először nemet mondott, az ötlet miatt viszont egy szemhunyásnyit sem tudott aludni, így végül mégis belement a dologba. Akkor jött rá, hogy rubin helyett üvegdarabok díszítik a lábbelit, amikor megpróbálta eladni. Az azonban még mindig nem világos, hogyan szabadult meg a cipőtől, ahogy az sem, az FBI hogyan kerítette elő azt.

Nem ez az első, kalandos életű kellék az Óz, a csodák csodájábólGarland legendás jelmezének egy egyházi egyetemen veszett nyoma, végül 2022-ben került elő, és több mint 1 millió dollárért árverezték el.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.