Judy Garland ellopott vörös cipőjének sagája

  • narancs.hu
  • 2024. január 22.

Mikrofilm

Az Óz, a csodák csodája ikonikus kellékének utóélete saját filmért kiált!

2005-ben egy Terry Jon Martin nevű férfi ellopta az egyik cipőt, amit Judy Garland viselt az 1939-es Óz, a csodák csodája című klasszikusban. A vörös cipellő minden idők leghíresebb filmes kellékei közé tartozik, a minnesotai Judy Garland Múzeumban állították ki. Nem csoda hát, ha eszeveszett hajtóvadászat indult utána. Végül a lábbelit 2018-ban sikerült az FBI-nak előkerítenie. Az akkor már 76 éves Jon Martint 2023-ban vádolták meg, a férfi pedig bűnösnek vallotta magát, hogy így enyhítsen büntetésén; hanyatló egészségi állapota miatt ugyanis nem akart börtönbe vonulni.

Vallomása szerint egy kalapáccsal törte be a múzeum ajtaját és azért lopta el a cipőt, mert azt hitte, azon igazi rubinok találhatóak, amit pénzzé akart tenni. Amikor viszont megtudta, hogy a kövecskék üvegből vannak, egyszerűen megszabadult a cipőtől. Azt azonban nem árulta el, ezt mégis hogyan tette; ügyvéde szerint mindössze két napig volt birtokában a legendás kellék.

A tárgyalás idén tovább folytatódott, a január 29-re tervezett ítélethirdetés előtt pedig Jon Martin védőügyvédje további részleteket árult el védence motivációiról. Ezek alapján pedig a balul elsült tolvajlás története önmagában is filmre kívánkozik. Mint kiderült, Jon Martinnak akkor már közel tíz éve nem volt összeütközése a törvénnyel, azonban egy meg nem nevezett „egykori maffiatárs” meggyőzte őt, hogy visszavonulása előtt hajtson végre még egy utolsó, nagy dobást – ahogy azt a krimikben megszokhattuk. Ez a bizonyos maffiakapcsolat hitette el vele azt is, hogy a cipőn valódi drágakövek vannak. Jon Martin először nemet mondott, az ötlet miatt viszont egy szemhunyásnyit sem tudott aludni, így végül mégis belement a dologba. Akkor jött rá, hogy rubin helyett üvegdarabok díszítik a lábbelit, amikor megpróbálta eladni. Az azonban még mindig nem világos, hogyan szabadult meg a cipőtől, ahogy az sem, az FBI hogyan kerítette elő azt.

Nem ez az első, kalandos életű kellék az Óz, a csodák csodájábólGarland legendás jelmezének egy egyházi egyetemen veszett nyoma, végül 2022-ben került elő, és több mint 1 millió dollárért árverezték el.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.