Kazah diktátor pénzelte Oliver Stone róla szóló dokumentumfilmjét

  • narancs.hu
  • 2022. október 15.

Mikrofilm

Az Oscar-díjas amerikai rendező nem értette, miért baj az, ha propagandafilmmel ünneplik meg a 30 évig uralkodó diktátort.

QAZAQ History of The Golden Man, azaz Kazahsztán: az Aranyember története címen készült játékfilm és egy nyolcórás minisorozat Nurszultan Abisuli Nazarbajev kazah diktátorról, aki a Szovjetunió széthullásától 2019-ig vezette az országot.

A dokuszéria előzetese pont olyan fellengzős és propagandaszagú, ahogy a címe ígéri: a lemenő nap utolsó sugaraival aranyba foglalt táj, vágtató ménesek, és az égben bátran köröző sas képei keretezik a Nazarbajevről szóló archív videókat és interjúrészleteket.

A Quazaq tavaly jelent meg, rendezője Igor Lopatonok, akihez többek között a 2016-os Ukraine on Fire című doku is köthető, mely Kreml-párti szemszögből mutatja be a Majdanon történt eseményeket. Lopatonok már ezen a filmen együtt dolgozott Oliver Stone-nal, aki a Nazarbajev-filmnek is producere. Az Oscar-díjas amerikai filmrendező olyan filmjeiről ismert, mint a JFK – A nyitott dosszié, A szakasz, vagy a Született július 4-én.

Az Organized Crime and Corruption Reporting Project (OCCRP) oknyomozása szerint az alkotók 5 millió dollárt kaptak a dokumentumfilmhez az egykori kazah diktátorról elnevezett, általa irányított Nazarbajev Alapítványtól. Stone és a film rendezője egy tavalyi interjúban tagadták, hogy támogatást kaptak volna a kazah kormánytól, de nem részletezték, milyen forrásból finanszírozzák a projektet.

A Quazaq-ról nem sok kritika született és nem is keltett túl nagy feltűnést, azok a helyi szakértők, akik látták, leginkább „hagiografikus ódaként” jellemezték, amelynek egyetlen célja, hogy tovább táplálja a diktátor kultuszát. Nazarbajev közel 30 éves uralma alatt ő és körei is hatalmas vagyonra tettek szert, miközben folyamatosan csorbították az alapvető szabadságjogokat. A kazah vezető számtalan nonprofit szervezetet hozott létre, melyek a kazah embereken hivatottak segíteni, oknyomozások szerint ehelyett azonban inkább pénzmosodaként működnek. Ilyen szervezet a film mögött álló Nazarbajev Alapítvány is, amely közvetítőkön keresztül fizetett legalább 5 millió dollárt Stone-éknak. Az erről szóló szerződés tavaly látott napvilágot – eszerint az „Oliver Stone dokumentumfilm – Kazahsztán” munkacímű projekt elkészítésére, bemutatására és terjesztésére 7 millió dollárt ítéltek meg a film mögött álló Global 3 Pictures cégnek. Ebből 5 milliót biztosan megkaptak, a maradék 2 milliónak egyelőre nincs nyoma. A Global 3 Pictures-t Kaliforniában jegyezték be, elnöke a rendező Lopatonok – aki egy másik, hasonló nevű cégén (Global Tree Pictures) keresztül már finanszírozta Stone egy korábbi munkáját: ez volt a 2016-os Snowden című filmje.

„Mi a baj azzal, ha megünnepeljük, hogy Nazarbajev 30 évig volt hatalmon? Értékelni kell, hogy felépítette az országot és rendet tart, hogy ne alakuljon olyan szemétdombbá, mint Ukrajna” – felelte Stone, amikor kérdőre vonták a propagandafilm miatt. Nem ez az első eset, hogy ellentmondásos projektekbe vág bele: 2017-ben négyrészes minisorozatot rendezett a Putyinnal forgatott interjúiból, de készített már baráti hangulatú dokumentumfilmet Hugo Chávezről és vizsgálta az Egyesült Államok birodalmi viselkedését is a The Untold History of the United States című sorozatában – 2014-ben erről mi is interjúztunk vele.

A Nazarbajev-dokut tavaly három kazah televízió is levetítette december 1-jén, „az első elnök napján”. Idén a jeles dátumot törölték az állami ünnepek sorából, és immár a fővárost is újra Asztanának, és nem Nur-Szultánnak hívják, amivé a távozó vezér tiszteletére 2019-ben átnevezték.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.