Kazah diktátor pénzelte Oliver Stone róla szóló dokumentumfilmjét

  • narancs.hu
  • 2022. október 15.

Mikrofilm

Az Oscar-díjas amerikai rendező nem értette, miért baj az, ha propagandafilmmel ünneplik meg a 30 évig uralkodó diktátort.

QAZAQ History of The Golden Man, azaz Kazahsztán: az Aranyember története címen készült játékfilm és egy nyolcórás minisorozat Nurszultan Abisuli Nazarbajev kazah diktátorról, aki a Szovjetunió széthullásától 2019-ig vezette az országot.

A dokuszéria előzetese pont olyan fellengzős és propagandaszagú, ahogy a címe ígéri: a lemenő nap utolsó sugaraival aranyba foglalt táj, vágtató ménesek, és az égben bátran köröző sas képei keretezik a Nazarbajevről szóló archív videókat és interjúrészleteket.

A Quazaq tavaly jelent meg, rendezője Igor Lopatonok, akihez többek között a 2016-os Ukraine on Fire című doku is köthető, mely Kreml-párti szemszögből mutatja be a Majdanon történt eseményeket. Lopatonok már ezen a filmen együtt dolgozott Oliver Stone-nal, aki a Nazarbajev-filmnek is producere. Az Oscar-díjas amerikai filmrendező olyan filmjeiről ismert, mint a JFK – A nyitott dosszié, A szakasz, vagy a Született július 4-én.

Az Organized Crime and Corruption Reporting Project (OCCRP) oknyomozása szerint az alkotók 5 millió dollárt kaptak a dokumentumfilmhez az egykori kazah diktátorról elnevezett, általa irányított Nazarbajev Alapítványtól. Stone és a film rendezője egy tavalyi interjúban tagadták, hogy támogatást kaptak volna a kazah kormánytól, de nem részletezték, milyen forrásból finanszírozzák a projektet.

A Quazaq-ról nem sok kritika született és nem is keltett túl nagy feltűnést, azok a helyi szakértők, akik látták, leginkább „hagiografikus ódaként” jellemezték, amelynek egyetlen célja, hogy tovább táplálja a diktátor kultuszát. Nazarbajev közel 30 éves uralma alatt ő és körei is hatalmas vagyonra tettek szert, miközben folyamatosan csorbították az alapvető szabadságjogokat. A kazah vezető számtalan nonprofit szervezetet hozott létre, melyek a kazah embereken hivatottak segíteni, oknyomozások szerint ehelyett azonban inkább pénzmosodaként működnek. Ilyen szervezet a film mögött álló Nazarbajev Alapítvány is, amely közvetítőkön keresztül fizetett legalább 5 millió dollárt Stone-éknak. Az erről szóló szerződés tavaly látott napvilágot – eszerint az „Oliver Stone dokumentumfilm – Kazahsztán” munkacímű projekt elkészítésére, bemutatására és terjesztésére 7 millió dollárt ítéltek meg a film mögött álló Global 3 Pictures cégnek. Ebből 5 milliót biztosan megkaptak, a maradék 2 milliónak egyelőre nincs nyoma. A Global 3 Pictures-t Kaliforniában jegyezték be, elnöke a rendező Lopatonok – aki egy másik, hasonló nevű cégén (Global Tree Pictures) keresztül már finanszírozta Stone egy korábbi munkáját: ez volt a 2016-os Snowden című filmje.

„Mi a baj azzal, ha megünnepeljük, hogy Nazarbajev 30 évig volt hatalmon? Értékelni kell, hogy felépítette az országot és rendet tart, hogy ne alakuljon olyan szemétdombbá, mint Ukrajna” – felelte Stone, amikor kérdőre vonták a propagandafilm miatt. Nem ez az első eset, hogy ellentmondásos projektekbe vág bele: 2017-ben négyrészes minisorozatot rendezett a Putyinnal forgatott interjúiból, de készített már baráti hangulatú dokumentumfilmet Hugo Chávezről és vizsgálta az Egyesült Államok birodalmi viselkedését is a The Untold History of the United States című sorozatában – 2014-ben erről mi is interjúztunk vele.

A Nazarbajev-dokut tavaly három kazah televízió is levetítette december 1-jén, „az első elnök napján”. Idén a jeles dátumot törölték az állami ünnepek sorából, és immár a fővárost is újra Asztanának, és nem Nur-Szultánnak hívják, amivé a távozó vezér tiszteletére 2019-ben átnevezték.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.