Kazah diktátor pénzelte Oliver Stone róla szóló dokumentumfilmjét

  • narancs.hu
  • 2022. október 15.

Mikrofilm

Az Oscar-díjas amerikai rendező nem értette, miért baj az, ha propagandafilmmel ünneplik meg a 30 évig uralkodó diktátort.

QAZAQ History of The Golden Man, azaz Kazahsztán: az Aranyember története címen készült játékfilm és egy nyolcórás minisorozat Nurszultan Abisuli Nazarbajev kazah diktátorról, aki a Szovjetunió széthullásától 2019-ig vezette az országot.

A dokuszéria előzetese pont olyan fellengzős és propagandaszagú, ahogy a címe ígéri: a lemenő nap utolsó sugaraival aranyba foglalt táj, vágtató ménesek, és az égben bátran köröző sas képei keretezik a Nazarbajevről szóló archív videókat és interjúrészleteket.

A Quazaq tavaly jelent meg, rendezője Igor Lopatonok, akihez többek között a 2016-os Ukraine on Fire című doku is köthető, mely Kreml-párti szemszögből mutatja be a Majdanon történt eseményeket. Lopatonok már ezen a filmen együtt dolgozott Oliver Stone-nal, aki a Nazarbajev-filmnek is producere. Az Oscar-díjas amerikai filmrendező olyan filmjeiről ismert, mint a JFK – A nyitott dosszié, A szakasz, vagy a Született július 4-én.

Az Organized Crime and Corruption Reporting Project (OCCRP) oknyomozása szerint az alkotók 5 millió dollárt kaptak a dokumentumfilmhez az egykori kazah diktátorról elnevezett, általa irányított Nazarbajev Alapítványtól. Stone és a film rendezője egy tavalyi interjúban tagadták, hogy támogatást kaptak volna a kazah kormánytól, de nem részletezték, milyen forrásból finanszírozzák a projektet.

A Quazaq-ról nem sok kritika született és nem is keltett túl nagy feltűnést, azok a helyi szakértők, akik látták, leginkább „hagiografikus ódaként” jellemezték, amelynek egyetlen célja, hogy tovább táplálja a diktátor kultuszát. Nazarbajev közel 30 éves uralma alatt ő és körei is hatalmas vagyonra tettek szert, miközben folyamatosan csorbították az alapvető szabadságjogokat. A kazah vezető számtalan nonprofit szervezetet hozott létre, melyek a kazah embereken hivatottak segíteni, oknyomozások szerint ehelyett azonban inkább pénzmosodaként működnek. Ilyen szervezet a film mögött álló Nazarbajev Alapítvány is, amely közvetítőkön keresztül fizetett legalább 5 millió dollárt Stone-éknak. Az erről szóló szerződés tavaly látott napvilágot – eszerint az „Oliver Stone dokumentumfilm – Kazahsztán” munkacímű projekt elkészítésére, bemutatására és terjesztésére 7 millió dollárt ítéltek meg a film mögött álló Global 3 Pictures cégnek. Ebből 5 milliót biztosan megkaptak, a maradék 2 milliónak egyelőre nincs nyoma. A Global 3 Pictures-t Kaliforniában jegyezték be, elnöke a rendező Lopatonok – aki egy másik, hasonló nevű cégén (Global Tree Pictures) keresztül már finanszírozta Stone egy korábbi munkáját: ez volt a 2016-os Snowden című filmje.

„Mi a baj azzal, ha megünnepeljük, hogy Nazarbajev 30 évig volt hatalmon? Értékelni kell, hogy felépítette az országot és rendet tart, hogy ne alakuljon olyan szemétdombbá, mint Ukrajna” – felelte Stone, amikor kérdőre vonták a propagandafilm miatt. Nem ez az első eset, hogy ellentmondásos projektekbe vág bele: 2017-ben négyrészes minisorozatot rendezett a Putyinnal forgatott interjúiból, de készített már baráti hangulatú dokumentumfilmet Hugo Chávezről és vizsgálta az Egyesült Államok birodalmi viselkedését is a The Untold History of the United States című sorozatában – 2014-ben erről mi is interjúztunk vele.

A Nazarbajev-dokut tavaly három kazah televízió is levetítette december 1-jén, „az első elnök napján”. Idén a jeles dátumot törölték az állami ünnepek sorából, és immár a fővárost is újra Asztanának, és nem Nur-Szultánnak hívják, amivé a távozó vezér tiszteletére 2019-ben átnevezték.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.