Ki emlékszik itt a Ho Si Minh-ösvényre? Tegye fel a kezét! Mind a kettőt!
verzusz2.jpg

Ki emlékszik itt a Ho Si Minh-ösvényre? Tegye fel a kezét! Mind a kettőt!

  • -ts-
  • 2018. november 6.

Mikrofilm

Így lehet a történelem sarából várat építeni – na, jó, kiskanalat. Pörög a Verzió.

Már az első kockák is felkészülten érnek, tudjuk, mi vár ránk, amikor látjuk, hogy szikra pattan, hevül a fém, kalapál a kovács, folyik a forró vas, újabb ügyes kis alkalmatosság, szerszám vagy valami készül a háborús fémhulladékból – évtizedekkel a háború után a szilárd egypártrendszer és a hasonlóképpen megbízható nemzetközi turizmus segedelmével éldegélő – Kína, Vietnám, Mianmar (a valahai Burma) és Thaiföld közé ékelt – délkelet-ázsiai államban. Azért vagyunk ilyen okosak, mert a képek előtt inzertek tájékoztatnak a szomorú valóságról, hogy tudniillik Laosz a földgolyó legtöbbet bombázott országa, az 1964-től 1973-ig tartó un. vietnámi háború során több mint kétmillió bombát dobtak le ide, s félmillió hadműveletet hajtottak végre, noha Laosz a történelem során soha sem indított háborút senki ellen…

false

És akkor itt álljunk is meg egy szóra. A Ho Si Minh-ösvény elnevezés mond még valakinek valamit? Nos, ez a régmúlt csempészútvonalaira épülő közlekedési rendszer azt a célt szolgálta a mondott háborúban, hogy a szovjet és kínai források a lehető leggyorsabban eljussanak az észak-vietnámi kommunista felkelőkhöz. Ennek gördülékenyebbé tétele érdekében a szovjetek és a kínaiak raktárakat, hadiműhelyeket, katonai létesítményeket is felhúztak gyorsan e hadiutakon, melyek történetesen a „semleges” Laoszon is keresztülvezettek. Mindezt csupán a tisztánlátás és az agresszorok sűrű emlegetése miatt jegyezzük meg. Mint ahogy az is faktum, hogy a háború sok éve véget ért, de a kommunisták köszönik, maradtak: Laosz ma is „szocialista köztársaság”, amiről adott esetben az óvatlan szemlélőnek a finoman szólva problematikus kisebbségpolitikája is az eszébe juthat. A film jelentős erénye, amikor mindebből valamit  láttatni enged, holott arról van szó, hogy a bombák közel egyharmada fel sem robbant, még ma is veszélyforrásul szolgálnak. Még ma is fémkereső készülékkel kutatják nyomaikat. A megtalált bombákból pedig mindenféle dolgokat csinálnak; egy nagyobbacska bomba kivált az alakjánál fogva felettébb alkalmas motorcsónaknak. S van egy kép, aminél semmi sem szimbolizálja jobban a máig tartó dráma egészét: egy ilyen bombából eszkábált rohamcsónak hasít az árral a folyó zöld vizén… tisztára úgy, mint az Apokalipszis mostban. Hisz az apokalipszis mindig most van.

A Maradványok című filmet szerdán (7-én) fél hatkor és vasárnap (11-én) fél hétkor a Kinóban vetítik.

false

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.