Könnyen lehet, hogy Nemes Jeles László új filmje a Saul fiánál is nagyobbat fog szólni

  • Gera Márton
  • 2018. július 26.

Mikrofilm

Már a világpremier előtt közel 70 ország filmforgalmazója vásárolta meg.

Sejteni ugyan eddig is lehetett, de csak tegnap vált hivatalossá, hogy Nemes Jeles László második nagyjátékfilmje is ott lesz az augusztus végén kezdődő Velencei Filmfesztiválon. Szeptemberben pedig a Torontói Filmfesztivál közönsége is láthatja a Napszálltát. Bár úgy tartják, egy akkora sikert nehéz megismételni, mint amilyen a Saul fia volt, a fesztiválmeghívásokon túl több minden is azt mutatja, ez Nemes Jelesnek mégis sikerülhet.

Sokáig nem láttunk belőle semmit, és ez jó

Meglepőnek tűnhet, hogy a Napszálltához csak most, a premier előtt két hónappal adtak ki ízelítőt. De ez a titokzatosság fokozhatja a várakozást, ahogy az is a meglepetésfaktort erősíti, hogy a történetről is keveset tudunk (Leiter Írisz Amerikába szeretne kivándorolni, de előtte még meglátogatja szülei kalapboltját az Osztrák–Magyar Monarchia Budapestjén, ahol elkezd kutakodni a bátyja után, hogy a nyomozás során sötét titkokat találjon családja múltjában). A tegnap kiadott előzetes tényleg érdekes: mindössze egyetlen snitt az egész, de az elragadó zene és a magukat a háború előtt boldogságba táncoló párok mégis képesek átadni valamit abból, ami a Napszálltában várhat ránk.

Napszállta teaser – Nemes Jeles László új filmje

1913 nyara, Budapest – a béke utolsó napjai. Leiter Írisz hosszú évek után tér vissza az Osztrák–Magyar Monarchia sokszínű és nyüzsgő városába. A korán elárvult fiatal lány minden vágya, hogy néhai szülei legendás kalapszalonjában kapjon munkát. Az új tulajdonos, Brill Oszkár azonban elutasítja, és mindenáron igyekszik eltávolítani a városból.

Nagyon más, mint a Saul fia

Ha megnézzük a Napszállta képeit vagy akár a fenti előzetest, a legkevésbé sem arra gondolunk, hogy ezt az a rendező csinálta, aki a Saul fiát. Ez pedig nagyon jó, mert bár a film előtt érthető módon mindenki úgy beszél Nemes Jelesről, hogy „a Saul fia rendezője”, a Napszállta képes lehet arra, hogy ezt átírja bennünk, hogy immár ő legyen „a rendező, aki megcsinálta a Saul fiát is”. Bár arról Nemes Jeles eddig nem beszélt részletesen, ismét keresett-e valami formai újítást, nem lennénk meglepve, ha nem egy szokványos kosztümös mozit kapnánk.

false

Meglepő, de erős szereposztás

Ha a Saul fia sikere után Nemes Jeles azt mondja, hogy a következő filmjében Natalie Portmannel vagy épp Cate Blanchettel fog dolgozni, nem sokan lepődtek volna meg. Ehhez képest a rendező évekig kereste a megfelelő színészeket, hogy a végére egészen meglepő nevekkel dobja fel a stáblistát. A Napszálltában ugyanis ott lesz Balsai Móni, Kulka János, Terhes Sándor, visszatér Zsótér Sándor, de feltűnik a leginkább csak a tévéből (Egynyári kaland) ismerős Dobos Evelin, és Nemes Jeles megismerteti a világgal Jakab Julit, aki eddig csak kisebb szerepekben tűnt fel hazai filmekben (VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan, Senki szigete).

Mindenki erre figyel

Mivel a Saul fia a Cannes-i Filmfesztiválon mutatkozott be, joggal lehetett arra gondolni, hogy a Napszálltát is megfuttatják a francia fesztiválon. Márciusban még arról cikkezett egy szakportál, hogy Nemes Jeles valóban visszatérhet a versenyszekcióba, ám amikor áprilisban bejelentették a versenyprogramot, kiderült, hogy a Napszállta mégsem lesz ott Cannes-ban. Persze a velencei mustra is szépen elindíthat a pályán egy filmet: tavaly itt mutatkozott be az Oscar-győztes A víz érintése, 2014-ben a svéd Roy Andersson remek filmje (Egy galamb leült az ágra, hogy tűnődjön a létezéséről) debütált a fesztiválon. S az is beszédes, hogy Nemes Jeles filmjét már a világpremier előtt közel 70 ország filmforgalmazója vásárolta meg.

Kövesse a Magyar Narancs filmes blogját, a Mikrofilmet, amely rendszeresen új tartalommal jelentkezik. Ajánlók, előzetesek, toplisták, és még sok minden más a Mikrofilmen!

Neked ajánljuk

Elszáll az Orion

„A témáról eddig még nem született átfogó kiállítás, amely ennyire komplex módon mutatná be a két háború közötti, metropolisszá nőtt Budapest világát” – olvasható a Magyar Nemzeti Galéria beharangozójában, ami alapján az intézmény nyári tárlata éppúgy lehet két­élű nosztalgiával átszőtt szemfényvesztés, mint az urbanizáció kelléktárának tételes feldolgozása történelmi tanulságokkal.

Zuhanástörténetek

„A Felfelé zuhanásban Kadarkai Endre a magyar popkulturális ikonok történeteit járja körül, akiknek életútja valamilyen tragikus fordulat kapcsán mélyzuhanást vett” – halljuk a nemrégiben indult riportsorozat bevezetőjében. Ígéretes felütés, de rejt magában rizikót. Rögtön a kérdés: mit is jelent egyáltalán az, hogy valaki „magyar popkulturális ikon”?

Élet, nagyság

Rengeteg kraft, nyitottság és bátorság van a szakmában, még a bérletrendszerben működő vidéki kő bábszínházakban is. Ám az erős mezőnyben is kiemelkedő volt a Free­szfe két előadása a Magyarországi Bábszínházak 15. Találkozóján, a nyolcéves kortól ajánlott A halhatatlanságra vágyó királyfi és a leginkább felnőtteknek, esetleg középiskolásoknak szánt Mundstock úr.

Az akasztott ember égő háza

Magyarországon a katolikus papság minden évben, Szent Miklós napján felszenteli a pálinkát. Magyarországon a miniszterelnök úgy akar újabb szavazókat felcsípni, hogy pálinkázós fotókat publikál magáról. A pálinka hungarikum, a hungarikum meg valamiféle pecsét, mely azt hivatott garantálni, hogy az illető produktum a földi javak legkiválóbbika, amelyet csak nekünk teremtett nagy jókedviben a szent atyaúristen.