Könnyen lehet, hogy Nemes Jeles László új filmje a Saul fiánál is nagyobbat fog szólni

  • Gera Márton
  • 2018. július 26.

Mikrofilm

Már a világpremier előtt közel 70 ország filmforgalmazója vásárolta meg.

Sejteni ugyan eddig is lehetett, de csak tegnap vált hivatalossá, hogy Nemes Jeles László második nagyjátékfilmje is ott lesz az augusztus végén kezdődő Velencei Filmfesztiválon. Szeptemberben pedig a Torontói Filmfesztivál közönsége is láthatja a Napszálltát. Bár úgy tartják, egy akkora sikert nehéz megismételni, mint amilyen a Saul fia volt, a fesztiválmeghívásokon túl több minden is azt mutatja, ez Nemes Jelesnek mégis sikerülhet.

Sokáig nem láttunk belőle semmit, és ez jó

Meglepőnek tűnhet, hogy a Napszálltához csak most, a premier előtt két hónappal adtak ki ízelítőt. De ez a titokzatosság fokozhatja a várakozást, ahogy az is a meglepetésfaktort erősíti, hogy a történetről is keveset tudunk (Leiter Írisz Amerikába szeretne kivándorolni, de előtte még meglátogatja szülei kalapboltját az Osztrák–Magyar Monarchia Budapestjén, ahol elkezd kutakodni a bátyja után, hogy a nyomozás során sötét titkokat találjon családja múltjában). A tegnap kiadott előzetes tényleg érdekes: mindössze egyetlen snitt az egész, de az elragadó zene és a magukat a háború előtt boldogságba táncoló párok mégis képesek átadni valamit abból, ami a Napszálltában várhat ránk.

Napszállta teaser – Nemes Jeles László új filmje

1913 nyara, Budapest – a béke utolsó napjai. Leiter Írisz hosszú évek után tér vissza az Osztrák–Magyar Monarchia sokszínű és nyüzsgő városába. A korán elárvult fiatal lány minden vágya, hogy néhai szülei legendás kalapszalonjában kapjon munkát. Az új tulajdonos, Brill Oszkár azonban elutasítja, és mindenáron igyekszik eltávolítani a városból.

Nagyon más, mint a Saul fia

Ha megnézzük a Napszállta képeit vagy akár a fenti előzetest, a legkevésbé sem arra gondolunk, hogy ezt az a rendező csinálta, aki a Saul fiát. Ez pedig nagyon jó, mert bár a film előtt érthető módon mindenki úgy beszél Nemes Jelesről, hogy „a Saul fia rendezője”, a Napszállta képes lehet arra, hogy ezt átírja bennünk, hogy immár ő legyen „a rendező, aki megcsinálta a Saul fiát is”. Bár arról Nemes Jeles eddig nem beszélt részletesen, ismét keresett-e valami formai újítást, nem lennénk meglepve, ha nem egy szokványos kosztümös mozit kapnánk.

false

Meglepő, de erős szereposztás

Ha a Saul fia sikere után Nemes Jeles azt mondja, hogy a következő filmjében Natalie Portmannel vagy épp Cate Blanchettel fog dolgozni, nem sokan lepődtek volna meg. Ehhez képest a rendező évekig kereste a megfelelő színészeket, hogy a végére egészen meglepő nevekkel dobja fel a stáblistát. A Napszálltában ugyanis ott lesz Balsai Móni, Kulka János, Terhes Sándor, visszatér Zsótér Sándor, de feltűnik a leginkább csak a tévéből (Egynyári kaland) ismerős Dobos Evelin, és Nemes Jeles megismerteti a világgal Jakab Julit, aki eddig csak kisebb szerepekben tűnt fel hazai filmekben (VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan, Senki szigete).

Mindenki erre figyel

Mivel a Saul fia a Cannes-i Filmfesztiválon mutatkozott be, joggal lehetett arra gondolni, hogy a Napszálltát is megfuttatják a francia fesztiválon. Márciusban még arról cikkezett egy szakportál, hogy Nemes Jeles valóban visszatérhet a versenyszekcióba, ám amikor áprilisban bejelentették a versenyprogramot, kiderült, hogy a Napszállta mégsem lesz ott Cannes-ban. Persze a velencei mustra is szépen elindíthat a pályán egy filmet: tavaly itt mutatkozott be az Oscar-győztes A víz érintése, 2014-ben a svéd Roy Andersson remek filmje (Egy galamb leült az ágra, hogy tűnődjön a létezéséről) debütált a fesztiválon. S az is beszédes, hogy Nemes Jeles filmjét már a világpremier előtt közel 70 ország filmforgalmazója vásárolta meg.

Kövesse a Magyar Narancs filmes blogját, a Mikrofilmet, amely rendszeresen új tartalommal jelentkezik. Ajánlók, előzetesek, toplisták, és még sok minden más a Mikrofilmen!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.