Tévésorozat

Lovecraft Country

  • - kg -
  • 2020. szeptember 27.

Mikrofilm

Amerika, vidék, hatvanas évek, sötétedik. Hárman ülnek egy autóban, helybeli rasszisták üldözik őket, nincs menekvés. Autó megáll, fegyver dörren és elkezdődik Alan Parker filmje, a Lángoló Mississippi, amelybe Gene Hackman és Willem Dafoe cowboyos alakjai mellé azért még épp elég gyomorszorító részlet került a rasszizmus lincselésekkel és lótetemekkel teli mindennapjaiból.

Új sorozat, első epizód: Amerika, vidék, ötvenes évek, sötétedik. Hárman ülnek egy autóban, üldözés, nincs menekvés, autó megáll és… És jönnek a szörnyetegek. Nem átvitt, hanem nagyon is át nem vitt értelemben kell őket érteni, rusnya dögök, sokat dolgozhatott rajtuk a digitális szörnyszakosztály. A cizellált részletek, ahogy egy-egy létfontosságú szervet kiharapnak a hirtelen elgyávult rasszistákból, tankönyvszerű. Az üzenet ettől még annyira nyilvánvaló, hogy csak pironkodva írhatjuk le: a rasszizmus az igazi szörnyeteg! De nem ettől csalódás e vadonat­új sorozathibrid, amely H. P. Love­craft világát igyekszik ötvözni a Lángoló Mississippiével. Attól az, hogy olyan jól indult minden: amíg csak a bokorban lapultak a szörnyek, amíg az afroamerikai főszereplők egyszerű utazóként igyekeztek fejüket a nyakukon megőrizve átkelni az amerikai vidék mélyén, addig, bár szomorú, de feszültséggel teli talány volt, hogy a páratartalomnál is sűrűbb rasszizmusban eljutnak-e egyik utcasaroktól a másikig. A szörnybiznisz azonban más kvalitásokat kíván, élőhalottak és lefejezős liftek társaságában csak a legnagyobb horrorjártasság mellett őrizhetjük meg a komolyságot.

Elérhető az HBO-n

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.