Elmondhatja-e egy amerikai rendező egy kínai zongorista történetét?

Elmondhatja-e egy amerikai rendező egy kínai zongorista történetét?

  • narancs.hu
  • 2020. szeptember 27.

Mikrofilm

Sokan félnek, hogy Lang Lang életéből is sablonos életrajzi mozit kerekítenek Hollywoodban.

Ron Howard filmet rendez a világhírű kínai zongorista, Lang Lang életéből, mégpedig a még mindig mindössze 38 éves zenész Journey of a Thousand Miles című önéletrajzi könyve alapján – írta pár napja a The Hollywood Reporter. A projekt időzítése finoman szólva is szerencsétlen: a világ immár hónapok óta a kisebbségek jogaiért és megfelelő reprezentációjáért rendezett tüntetések miatt hangos; az Oscart odaítélő Akadémia pedig pár hete változtatta meg szabályait: mivel Hollywood önmagában képtelen volt változásra, 2024-től már előírják a mozik számára a diverzitás biztosítását.

Nem csoda tehát, hogy kiverte a biztosítékot, hogy egy amerikai rendező akarja elmesélni egy kínai csodagyerek történetét.

A bombát A búcsú című filmjével tavaly berobbanó Lulu Wang robbantotta, aki Twitteren kelt ki Howard ellen. "Kínában született, klasszikusan képzett zongoristaként úgy gondolom, lehetetlen elmondani Lang Lang történetét a kínai kultúra bizalmas ismerete + a Kulturális Forradalom művészekre és entellektüellekre tett hatása + a nyugai imparializmus hatásának ismerete nélkül. Csak szólok" – írta a rendezőnő.

Nem nehéz belátni, hogy Wangnek nemcsak jobb rálátása van a témára, de valószínűleg közelebb is áll hozzá Lang Lang élettörténete: A búcsú című filmjében épp azt vizsgálta, mit él át egy szülőföldjétől elszakadt, Amerikában élő kínai származású nő, és képes-e még kapcsolatot teremteni a gyökereivel. Az érzékeny dramedy a tavalyi díjszezon egyik legnagyobb függetlenfilmes szenzációja volt, főszereplője, Awkwafina történelmet írva el is hozta a Legjobb vígjátéki női főszereplő Golden Globe-díját. A várakozások ellenére a filmet azonban egyetlen Oscarra sem jelölték.

Ron Howard ellenben igazi Oscar-kedvenc: két díjat nyert az Egy csodálatos elméért, további kettőre jelölték a Frost/Nixon-ért; filmográfiája pedig tele van szép kiállítású, nagy ívű, tipikus, bombasztikus amerikai történeteket bemutató filmekkel: ilyen az Apollo 13, A remény bajnoka vagy a Hajsza a győzelemért is. "Magába zárkózó és kockázatkerülő vagyok. De nem akkor, amikor el kell mesélni egy történetet" - vallotta magáról a Guardian portrécikkében, amely többet között így jellemezte a rendezőt: "Ha Steven Spielberg a modern amerikai mozi atyja, akkor Ron Howard annak szeretett nagybácsija".

Az elmúlt években Howard egyfajta hollywoodi iparossá változott, aki biztos kézzel bánik a legnagyobb blockbusterekkel is, művészieskedés helyett ugyanis gyakorlatilag egyedül a klasszikus történetmesélésre koncentrálnak filmjei.

Beszédes, hogy amikor a Solo: Egy Star Wars-történet forgatása a kezdő rendezők miatt kezdett káoszba fordulni, a Disney azonnal Howardot riasztotta, hogy rázza gatyába a mozit. Sikerült is neki, ám a film ennek ellenére megbukott.

Ilyen előzmények után nem csoda, hogy sokan kiakadnak, miért ő forgat filmet Kína egyik büszkeségéből: nem akarják, hogy Lang Lang történetéből is egy fröccsöntött amerikai biopic legyen, mert az sokkal többet jelent számukra. "Nem azért írtam ezeket, mert én akarom megrendezni a filmet. Nem akarom. De nem gondolom, hogy ezek a művészek meg tudják ragadni Északkelet-Kína kulturális sajátosságait, ahonnan Lang Lang és az én családom is származik; vagy épp a nevelése során elkövetett erőszak kulturális aspektusait" – magyarázta Lulu Wang egy későbbi tweetben.

A vádakra reagálva Howard és producertársa mindössze egy semmitmondó közleményt adtak ki, amelyben azt bizonygatják, hogy a kínai zongorista története olyan univerzális, kultúrákon átívelő motívumokat tartalmaz, mint a szenvedély, az elkötelezettség és a kitartás. Az elmúlt időszakban a kritikák miatt egy rakás animációs sorozat váltotta le a nem fehér karaktereket szinkronizáló fehér színészeit a Simpson családtól kezdve a Hormonokkal túlfűtvéig; a Black Lives Matter mozgalom hatására pedig nem csak szobrok dőltek le Amerikában, de egy rakás klasszikus filmről bizonyosodott be, hogy ma már rasszistának számítanak. Hollywood épp ezért legutóbb már ázsiai származású színészekkel és rendezővel igyekezett bevenni a keleti piacot - a próbálkozásuk azonba így sem járt osztatlan sikerrel.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.