Mads Mikkelsen a Narancsnak új filmjéről: "kiszámíthatatlan volt, mit fog tenni"

Mikrofilm

A dán világsztárral medveveszélyről, táncról, családon belüli tervekről is beszélgettünk.

Volt már kiművelt kannibál, zöld hentes, Star Wars-szereplő, James Bond-gonosz és Dogma-színész. Új filmjében az Északi-sarkon igyekszik életben maradni - a Sarkvidéket csütörtöktől vetítik a mozik.

A világhírű dán színésszel Köves Gábor beszélgetett telefonon - az interjú a csütörtökön megjelenő Narancsban olvasható.  Ízelítő:

MN: A rossz nyelvek szerint Leonardo DiCaprio azért kapott végre Oscart, mert A visszatérőben a medvés jeleneteket is bevállalta. A Sarkvidék jegesmedvéje sem marad el színészileg DiCaprióé­tól…

MM: A mi medvénk a method-acting technikáját alkalmazta. Tilos volt még csak megközelíteni is. Csak részben volt idomítva, ez annyit tesz, hogy teljesen kiszámíthatatlan volt, mit fog tenni. A mi jegesmedvénket nagyon komolyan kellett venni, kifejezett boldogsággal töltött el, hogy nem kerültem vele szemtől szembe.

false

MN: A bátyja (Lars Mikkelsen – a szerk.) szintén jól ismert színész. El tudták kerülni a családi rivalizálást?

MM: Hála istennek, ugyanarra a szerepre sosem jelentkeztünk, de olyan volt már, hogy ugyanabba a produkcióba akartunk bekerülni. Volt egy nagyon menő tévésorozat, A pók: a második világháború után, a koppenhágai alvilágban, az épp formálódó bandák világában játszódott. A testvérpár szerepére jelentkeztünk, de én nem kaptam meg a szerepet, a bátyám viszont igen. Azért volt, hogy együtt szerepeltünk, de nem volt sok közös jelenetünk. Néhány éve majdnem sikerült egy nagyobb közös munkát összehozni, megint csak testvérpárt játszottunk volna, de jött a Kártyavár, amelyben a bátyám szerepet kapott. Ez betett a közös filmnek, de egy nap még biztosan összehozzuk.

A teljes interjút a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban olvashatja.

Ne felejtse el megvásárolni a lapot az újságárusoknál vagy előfizethet rá itt.

Figyelmébe ajánljuk

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.