Mads Mikkelsen a Narancsnak új filmjéről: "kiszámíthatatlan volt, mit fog tenni"

Mikrofilm

A dán világsztárral medveveszélyről, táncról, családon belüli tervekről is beszélgettünk.

Volt már kiművelt kannibál, zöld hentes, Star Wars-szereplő, James Bond-gonosz és Dogma-színész. Új filmjében az Északi-sarkon igyekszik életben maradni - a Sarkvidéket csütörtöktől vetítik a mozik.

A világhírű dán színésszel Köves Gábor beszélgetett telefonon - az interjú a csütörtökön megjelenő Narancsban olvasható.  Ízelítő:

MN: A rossz nyelvek szerint Leonardo DiCaprio azért kapott végre Oscart, mert A visszatérőben a medvés jeleneteket is bevállalta. A Sarkvidék jegesmedvéje sem marad el színészileg DiCaprióé­tól…

MM: A mi medvénk a method-acting technikáját alkalmazta. Tilos volt még csak megközelíteni is. Csak részben volt idomítva, ez annyit tesz, hogy teljesen kiszámíthatatlan volt, mit fog tenni. A mi jegesmedvénket nagyon komolyan kellett venni, kifejezett boldogsággal töltött el, hogy nem kerültem vele szemtől szembe.

false

MN: A bátyja (Lars Mikkelsen – a szerk.) szintén jól ismert színész. El tudták kerülni a családi rivalizálást?

MM: Hála istennek, ugyanarra a szerepre sosem jelentkeztünk, de olyan volt már, hogy ugyanabba a produkcióba akartunk bekerülni. Volt egy nagyon menő tévésorozat, A pók: a második világháború után, a koppenhágai alvilágban, az épp formálódó bandák világában játszódott. A testvérpár szerepére jelentkeztünk, de én nem kaptam meg a szerepet, a bátyám viszont igen. Azért volt, hogy együtt szerepeltünk, de nem volt sok közös jelenetünk. Néhány éve majdnem sikerült egy nagyobb közös munkát összehozni, megint csak testvérpárt játszottunk volna, de jött a Kártyavár, amelyben a bátyám szerepet kapott. Ez betett a közös filmnek, de egy nap még biztosan összehozzuk.

A teljes interjút a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban olvashatja.

Ne felejtse el megvásárolni a lapot az újságárusoknál vagy előfizethet rá itt.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.