Marilyn Monroe-ról készül a Netflix első korhatáros mozija

  • narancs.hu
  • 2022. április 20.

Mikrofilm

„Mintha az Aranypolgárnak és a Dühöngő bikának lánya született volna” – ígérte a rendező. 

Streamingszolgáltatóként ugyan a Netflixet nem kötik őket olyan szorosan a korhatárszabályok, mint a mozikat, eddig azért odaügyeltek rá, hogy filmjeik az előfizetők többsége számára nézhetőek legyenek. Scorsese 2019-es Az írje R-es besorolást kapott, azaz 17 éven aluliak hivatalosan csak szülővel vagy felnőtt társaságában nézhették meg – ez azonban csak a negyedik legszigorúbb besorolásnak számít. A platform azonban most szakít hagyományával, legújabb mozija, a Blonde ugyanis "NC-17 – Adults Only" korhatárkarikát kapott, azaz hivatalosan kizárólag felnőttek nézhetik meg.

Andrew Dominik filmje Marilyn Monroe felemelkedését és bukását mutatja majd be, a főszerepben Ana de Armasszal, a Tőrbe ejtve sztárjával. A filmet az idei Velencei Filmfesztiválon mutatják majd be, ez is jelzi tehát, hogy a cég azt reméli, a következő díjszezon egyik legfelkapottabb címe válhat belőle.

„A Netflix megengedte, hogy azt a filmet készítsem el, amelyiket szeretném. Az NC-17 besorolás ellenére ez egy elég jó dolog” – nyilatkozta a rendező, aki nem fukarkodott saját alkotása dicséretével. „A Blonde egy mozi a világ összes szeretetlen gyermekének. Olyan, mintha az Aranypolgárnak és a Dühöngő bikának lánya született volna” – foglalta össze, hozzátéve, szerinte a Blonde ott lesz a világ valaha készült 10 legjobb filmje között. Mikor azonban a film játékidejéről kérdezték, azzal viccelte el a dolgot, hogy ez olyan, mint egy nőtől megkérdezni, hány éves.

A film Joyce Carol Oates azonos című regényén alapszik majd. Dominik szerint a mozi Monroe gyermekkori traumáinak bemutatása után azt ábrázolja majd, ahogy a dráma kettéhasítja a sztár életének nyilvános és privát szeletét.

A rendezőhöz olyan, kultikusnak mondható filmek köthetőek, mint a Chopper – A kegyetlen, a Jesse James meggyilkolása, a tettes a gyáva Robert Ford, vagy az Ölni kíméletesen, de készített két dokumentumfilmet is Nick Cave-ről. Mint elmondta, már nagyon régóta megszállottja Marilyn Monroe élettörténetének, azelőtt is kutatta a színésznő hátterét, hogy 2018-ban megírta a forgatókönyvet. A filmben felhasználta a színésznőről készült legismertebb képeket és filmjeit is, de a belső dráma jelenetei mellé helyezve újrakeretezte azokat.

„Ez egyfajta film a tudatalattiról. Egy tragédia. Egy gyerek, akit senki nem akart, a világ legkeresettebb nőjévé vált, akinek meg kellett küzdenie a felé áramló vággyal és azzal, mindez milyen zavarba ejtő. Ez olyan, mint egy rémálom. Mintha egy kocsiban ülnél, amiben nincs fék. És egyre gyorsabban és gyorsabban megy” – taglalta.

A Netflix pedig reménykedhet, hogy bejön a rendező jóslata, és végre valóban megkaparinthatják az Oscar-díjat – ez eddig sem Az írrel, sem a valódi Aranypolgár készítéséről szóló Mankkal nem sikerült nekik.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.