Film

Marvel kapitány

  • Szabó Ádám
  • 2019. április 14.

Mikrofilm

Az első női Marvel-szuperhős szerencsétlen ütemben érkezett: több mint fél tucat szuperhős színpadra lépése után már nem elég truváj, hogy véletlenül nő az illető, főleg nem két évvel a rivális DC kiadó Wonder Womanje után. Ráadásul ez az utolsó Marvel-film a jelenlegi korszakot lezáró Bosszúállók-mozi előtt, így történhet benne bármi, úgyis egyedül az érdekli az értőket, mit csinál majd a figura a Végjátékban. Ha az egész képregényes univerzum ilyen vérszegény eredettörténetekre épült volna, ma aligha uralnák a mozikat a szuperhősök.

A filmnek alig van olyan aspektusa, amit ne láttunk volna már – még cuki állatkája sem eredeti, de legalább szórakoztató: egyáltalán nem az az ártatlan lény, amilyennek kinéz; valójában egy rejtélyes erejű űrlény, aki a digitálisan megfiatalított Samuel L. Jacksonnal is jó viszonyba kerül. Nagyjából ugyanezek jellemzik az identitásválsággal küszködő Verst/Caron Danverst/Marvel kapitányt is; csak míg a cica és Nick Fury között működik a kémia, főhősünknek egyedül csodatévő végtagjaival sikerül összhangba kerülnie. A két galaktikus faj csatáján a képregényhez képest csavartak egyet, de aki az elmúlt években figyelemmel követte Jude Law-t és karrierjét, az egy percig sem hiheti el róla, hogy jó fiút alakít. A sztorit a főszereplő amnéziája hivatott még fűszerezni – ez viszont a jellemfejlődésnek vág alá: bár a film végére a főhős rájön, ki fia-borja, semmit nem változik. És hát ki akar egy mindig hibátlan frizurájú posztercsajnak szurkolni, aki nem csak erős és jószívű, de még baromira unalmas is?

Forgalmazza a Fórum Hungary

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.