MaNcs 31. évf. 11. sz. (2019-03-14)
Az Akadémia és Lovász László utolsó nagy kísérlete, hogy megnézi, mi történik, ha bármi áron jó szándékot feltételez a másik fél részéről egy olyan helyzetben, ahol az igazság csak akkor derül ki, amikor már visszafordíthatatlanul bekövetkezett a tragédia.
A Fidesz és az Európai Néppárt (EPP) viszonya meghatározó szerepet töltött be Magyarország 2010 óta tartó autokratizációs folyamatában.
„Nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy próba szerencse alapon szavazzunk” – mondotta nemrégiben Peter Pellegrini, Szlovákia miniszterelnöke. „Az ügynökségek egy ismeretlen lánykából próbálnak elnököt csinálni” – ezt meg Andrej Danko, a szlovák parlament elnöke mondotta ugyancsak a napokban.
Vigyázat, látomásos próza következik!
Talán meglepő, de tény az, hogy manapság egy valamirevaló japán könyvesboltban van egy sarok, amely fölött a yudaya felirat olvasható. A japánokat ugyanis érdekli a zsidóknak, ennek az egzotikus nyugati népnek a világa.
Kirúgási hullám, bizalmi állások, holdudvarépítés, kiterjesztett hatáskörök, műkincsláz, alapítványi ügyeskedések és persze e nagy Kína is szerepel a Magyar Nemzeti Bank elnökének most véget ért első ciklusát vizsgáló szemlénk lezáró részében.
A múlt héten derült ki, hogy Újpesten a teljes ellenzék támogatja az egykori kereszténydemokrata politikus indulását.
A kormány nem elégszik meg azzal, hogy a kiemelt beruházásait a kiválasztottak szűk köre valósítja meg. Az eljáró hatóság kijelölésével évek óta ugyanarra a megbízható hivatalra osztják ki szinte az összes kényes ügyet a gördülékeny engedélyeztetés érdekében.
Mivel a pártvezetés az utolsó pillanatban visszatáncolt, Mesterházy Attila megúszta az ellene indított fegyelmi eljárást. Az MSZP-ben árulókról, szivárogtatókról beszélnek, de az igazi tét az, hogy ki tud életet lehelni a pártba a tavaszi EP- és az őszi önkormányzati választás előtt. És hogy ki lesz a miniszterelnök-jelölt 2022-ben.
Nem jöttek be Orbán számításai a radikális jobboldal európai előretöréséről, így csökken a befolyása az Európai Néppártban, akár ki is szorulhat a pártszövetségből – véli Török Gábor. Az elemző szerint ennek a magyar EP-választásra nem lesz nagy hatása, az ellenzék legközelebb októberben remélhet sikereket.
A bús férfi belekezd, hogy elpanaszolja a világnak, miért hallgat, de úgy tűnik, mégis erősebb a hallgatás vágya, mint a közlésé, így csak elhaló félmondatokból, hosszú sóhajokból, tétova nekilendülésekből, egyszavas vallomásokból és homályos érzelemtöredékekből rajzolódik ki önportréja.
Izgalmasan radioheades szólólemezzel jelentkezett a magyar alterzene mindenese. A Kiscsillag gitáros-billentyűse színészi kitérőjéről és persze Lovasi zenekaráról is mesélt.
A Liszt Ferenc Kamarazenekar orosz keretbe foglalta Lendvay József hegedűjátékát a Zeneakadémián.
A legendás hajdani Új Zenei Stúdió egyik alapítója, a kísérletező alkatú Vidovszky László igyekszik lépést tartani az elektroakusztikus zene úgyszólván végtelenné tágult lehetőségeivel is, de alapvetően a hangszerek – ezek a „szép tárgyak” – vonzzák.
Lassan kezd kiürülni szellemi életünk azon színpada, mely nagyjából 1968 táján kezdett berendezkedni, és aztán 1989-ben a legnagyobb reményekkel foglalta el a magyar világot jelentő deszkákat.
Ha már a műsor úgy tesz, mintha valódi közvélemény-kutatás lenne, vonjunk le mi is egy nem reprezentatív végeredményt a hallottakból: a hat betelefonálóból négy egészen agyzsibbasztó volt, míg kettő kifejezetten érdekes dolgokat mondott.
"Mindenkinek nagyon meghatározó a kamaszkor, hiszen a felnőttkor küszöbén találkozunk sok mindennel először."
Ha jó világban élnénk, tele volnánk hasonló projektekkel, a gondoskodó állam a művészeteken, a színházon keresztül lehetőséget kínálna a hátrányos helyzetű társadalmi csoportoknak, hogy méltó emberi életet éljenek.
Két éve jelentették be, hogy felszámolják a gyermekgondozói tevékenységet a Károlyi István Gyermekközpontban, mondván, az elavult intézmény helyett kis létszámú, családias lakóotthonokra van szükség. Csakhogy Fót pontosan ilyen hely, nem pedig tömegintézmény, aminek a kormány próbálja beállítani.
Egyre több magyar diák tanul az Egyesült Királyság egyetemein. A saját példánkon szemléltetjük, hogyan lehet bejutni, és mindez mennyibe is kerül.
Nyáron lesz 170 éve, hogy Petőfi Sándornak nyoma veszett a segesvári csatában. Azóta sem lelik a nyughelyét.
Kurt Waldheimből – tízévnyi ENSZ-főtitkársága után – úgy lett osztrák köztársasági elnök ’86-ban, hogy közben alig győzte elhallgatni saját második világháborús múltját, vagy ha mégis némi beismerésre kényszerült, előszeretettel kisebbítette a beosztásából fakadó tevékenységét. A Waldheim-ügyről Ruth Beckermann készített dokumentumfilmet – A Jó estét, Mr. Waldheim már látható is a mozikban. A rendezővel Budapesten beszélgettünk.
