Film

Mary Shelley

  • Szabó Ádám
  • 2019. május 11.

Mikrofilm

Erekben csörgedező írói vér, halott anya, szigorú apa, bűnben fogant szerelem, békacombba vezetett áram és a piperkőc Byron történetei – e mű szerint ezek minden idők egyik legismertebb rémtörténetének összetevői. Haifaa Al-Mansour komótos tempóban, két órán át pakolja vászonra őket, hogy végül egy kis feminista felhanggal próbálja életre kelteni teremtményét – mérsékelt sikerrel.

Mary Wollstonecraft 18 évesen találkozik Percy Bysshe Shelley-vel – és azonnal egymásba szeretnek. A csak otthon, titokban firkálgató Mary néhány szűk esztendő és számtalan hevesnek szánt epizód után megírja remekművét, a Frankensteint – hogy mi a pláne ebben a regényben, hogyan változtatta meg az angol irodalmat vagy alkotója életét, arra a film nem tér ki.

A romantika legismertebb férfipoétái pont olyanok, ahogy elképzeli az ember: heves idealisták, nagy szavakkal dobálózó, érzelmekkel játszadozó ficsúrok – de legalább valamilyenek. Mary bántóan semmilyen: hiába zongorázza végig a forgatókönyv az életének azon epizódjait, amelyek írásra ösztökélték, legtöbbször saját filmjében is csak mellékszereplő. Pedig Elle Fanning próbálkozik becsülettel – az ő játéka tartja egyben a filmet, rajta kívül mindenki más önmaga karikatúrája, vagy egyszerűen poros és érdektelen. Csakúgy, mint maga a film, mely az írónőről szóló ismereteinket is csak annyiban gazdagítja, mint a róla szóló Wikipedia-oldal első két bekezdése. A Mary Shelley egyedül a főszereplők románcára fókuszál, továbbá közli, hogy az írói lét nehéz kenyér, s még nehezebb, ha nő az ember.

Forgalmazza a Pannonia Entertainment

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.