Megvan, melyik szupergonoszért rajongtak a Bush-éra republikánusai
x_top_story_lead.jpg
X-Men

Megvan, melyik szupergonoszért rajongtak a Bush-éra republikánusai

Mikrofilm

Nem a Zöld Manó és nem is Dr. Genya.

Több választásunk is van, ha arra keressük a választ, melyik filmmel kezdődött a lassan két évtizede tartó mozis képregény-reneszánsz. Sokak szerint Sam Raimi pénzügyi rekordokat döntögető Pókembere volt az 2002-ben, mások szerint az 1998-as Pengét kell okolnunk a történtekért. És ott van a középutas megoldás, a bemutatási évét és sikerét tekintve is két film közötti X-Men – A kívülállók, amely idén már húsz éves lesz.

Bryan Singer mozija nemcsak a képregényadaptáció-mániát szabadította rá a világra, hanem az egyik legellenszenvesebb főgonoszt is – aki, mint az Inverse cikkéből kiderült, a Bush-éra republikánusainak kedvencévé vált. A Bruce Davison által játszott Robert Kelly szenátor tipikus, karikatúra-szerű gonosz – vagy legalábbis az volt annak idején, mára azonban valódi, hatalmon lévő politikusokat is bátran mellé állíthatunk: populista, nacionalista és xenofób, akinek törvényjavaslata szerint minden mutánst nyilvántartásba kellene venni és szigorú felügyelet alatt kellene tartani.

Kelly szenátor különösen nagy népszerűségnek örvendett a republikánusok között – épp ezért gyakran az őt alakító Davisont küldték szórakoztatóipari támogatásokért lobbizni Washingtonba. A dolog nem is volt sikertelen: a színész szerint a konzervatívok meglehetősen vaskalaposak voltak, ha a művészetek támogatásáról van szó, ám Kelly szenátor figurájával a többségük együttérzett, így ő könnyen meg tudta törni a jeget még a legszemellenzősebb republikánusoknál is. Sam Brownback szenátor, később Kansas kormányzója egyenesen azt mondta, odáig van a filmbeli Kelly szenátorért; Brownbacket 2017-ben aztán az ország egyik legnépszerűtlenebb kormányzójaként váltották le. A sors iróniája, hogy ma ő az Egyesült Államok nemzetközi vallásszabadságért felelős nagykövete.

Davison szerint a mostani politikusok közül mégsem ő hasonlít leginkább a filmbéli gonosz Kelly szenátorra, hanem Trump alelnöke, Mike Pence.

Figyelmébe ajánljuk

Váratlanul

Az ír szerző negyedik, sakkal erősen átitatott regényének szervező motívumai a szereplők éle­tébe érkező nem várt elemek.

A távolság

Az író-rendező-vágó nem lacafacázik: már az első jelenetben ott vonaglik egy tucat eszkortlány a sztriptízbár kanosabb (és pénzesebb) vendégeinek ölében, üvölt a zene, pukkan a pezsgő.

Hagytuk, hogy így legyen

  • - turcsányi -

Nagyon közel megyünk. Talán túl közel is. A komfortérzetünk szempontjából biztosan túl közel, bár a dokumentumfilm műfaja nem a komfortérzetünk karbantartására lett kitalálva, hanem azért, hogy felrázzon. Ez játékszabály, ám mégis kérdéses, hogy mennyiben kárhoztatható bárki is, aki nem rendel felrázást.

Egymás közt

Első ízben rendez olyan tárlatot a Ludwig Múzeum, amelyen kizárólag női alkotóknak a nőiség témáját feldolgozó munkái szerepelnek. A válogatás ezen első része a női szerepek és a nők megjelenítése körüli anomáliákra fókuszál a múzeum gyűjteményében őrzött műveken keresztül.

Semmi se drága

„Itt fekszünk, Vándor, vidd hírül a spártaiaknak: / Megcselekedtük, amit megkövetelt a haza” – üzeni háromszáz idióta a lidérces múltból, csókol anyád, Szimónidész aláírással. Oh, persze, ezek csak a hülye görögök voltak, könnyű volt nekik hülyének lenni. Mi magyarok, már okultunk 1956 tapasztalatából, s sosem követnénk el efféle balgaságot.

Úgy lezáródott

Napok óta tartja izgalomban a magyar hazát az a kérdés, hogy október 9-én ki záratta le azt a kiskőrösi vasúti átkelőt, amelynél Szijjártó Péter külügyminiszter és Mészáros Lőrinc nagyberuházó & nagyvállalkozó & a szeretett vezető körüli mindenes megtekinthette a Budapest–Belgrád vasútvonal adott szakaszát és felavathatta az utolsó sínszál lerakását és összecsavarozását, vagy mit.

Sokan, mint az oroszok

Oroszország a hatalmas veszteségek dacára sem szenved emberhiányban az ukrán frontokon. Putyinék mostanra megtanulták, hogyan vegyék meg állampolgáraikat a családjuktól. A politikailag kockázatos mozgósítás elrendelésére semmi szükség – az üzlet működik. De hogyan?

Ellenzékellenzés

  • Ripp Zoltán

A Magyar Péter-jelenség a magyar társa­dalom betegségének tünete. Ugyanannak az immunhiányos állapotnak, amely a liberális demokrata jogállam bukását és Orbán hatalomban tartását előidézte. Ez az állítás persze magyarázatra szorul.

Messze még az alja?

Messze nem a kormány által vártaknak megfelelően alakult a GDP a harmadik negyedévben, de Orbánéknak „szerencsére” ismét van egy gazdaságpolitikai akciótervük. Könnyű megtippelni, milyen hatásuk lesz az intézkedéseknek, ha a cél az export felpörgetése, nem pedig a bizalom helyreállítása.