Megvan, melyik szupergonoszért rajongtak a Bush-éra republikánusai
x_top_story_lead.jpg
X-Men

Megvan, melyik szupergonoszért rajongtak a Bush-éra republikánusai

Mikrofilm

Nem a Zöld Manó és nem is Dr. Genya.

Több választásunk is van, ha arra keressük a választ, melyik filmmel kezdődött a lassan két évtizede tartó mozis képregény-reneszánsz. Sokak szerint Sam Raimi pénzügyi rekordokat döntögető Pókembere volt az 2002-ben, mások szerint az 1998-as Pengét kell okolnunk a történtekért. És ott van a középutas megoldás, a bemutatási évét és sikerét tekintve is két film közötti X-Men – A kívülállók, amely idén már húsz éves lesz.

Bryan Singer mozija nemcsak a képregényadaptáció-mániát szabadította rá a világra, hanem az egyik legellenszenvesebb főgonoszt is – aki, mint az Inverse cikkéből kiderült, a Bush-éra republikánusainak kedvencévé vált. A Bruce Davison által játszott Robert Kelly szenátor tipikus, karikatúra-szerű gonosz – vagy legalábbis az volt annak idején, mára azonban valódi, hatalmon lévő politikusokat is bátran mellé állíthatunk: populista, nacionalista és xenofób, akinek törvényjavaslata szerint minden mutánst nyilvántartásba kellene venni és szigorú felügyelet alatt kellene tartani.

Kelly szenátor különösen nagy népszerűségnek örvendett a republikánusok között – épp ezért gyakran az őt alakító Davisont küldték szórakoztatóipari támogatásokért lobbizni Washingtonba. A dolog nem is volt sikertelen: a színész szerint a konzervatívok meglehetősen vaskalaposak voltak, ha a művészetek támogatásáról van szó, ám Kelly szenátor figurájával a többségük együttérzett, így ő könnyen meg tudta törni a jeget még a legszemellenzősebb republikánusoknál is. Sam Brownback szenátor, később Kansas kormányzója egyenesen azt mondta, odáig van a filmbeli Kelly szenátorért; Brownbacket 2017-ben aztán az ország egyik legnépszerűtlenebb kormányzójaként váltották le. A sors iróniája, hogy ma ő az Egyesült Államok nemzetközi vallásszabadságért felelős nagykövete.

Davison szerint a mostani politikusok közül mégsem ő hasonlít leginkább a filmbéli gonosz Kelly szenátorra, hanem Trump alelnöke, Mike Pence.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.