Tévétorrent

The Pale Horse

  • SzSz
  • 2020. július 18.

Mikrofilm

Agatha Christie legismertebb figurái annak idején kásás képű, zizegő hangú tévéműsorokkal váltak ismertté, mára azonban odáig jutottunk, hogy a krimikirálynő hagyatékából csak a legismertebb regényeknek jár a moziváltozat: a 2017-es, sztárokkal teletűzdelt, amerikai ízlésre szabott Gyilkosság az Orient expresszen után Kenneth Branagh még egy esélyt kapott, hogy Poirot legyen, így nemsokára érkezik a Halál a Níluson. A The Pale Horse-nak (a regény nálunk Bűbájos gyilkosok címmel jelent meg) azonban esélye sem volt a nagyvászonra: egyedüli ismertebb szereplője Ariadne Oliver, Poirot barátja, a krimiíró, akit Christie önmagáról formázott meg. Őt azonban a BBC veterán Christie-adaptátora, Sarah Phelps kihagyta a kétrészes minisorozatból…

Ami maradt, az egy Agatha Christie-utánérzésű sztori bűnnel, mágiával és jó adag gyarlósággal. Az persze nem feltétlen baj, ha egy adaptáció nem száz százalékig szöveghű – az elmúlt évek legsikeresebb (s nem feltétlenül legsikerültebb) Christie-filmjének, a Tőrbe ejtvének például semmi köze sincs az írónőhöz. A The Pale Horse azonban Rian Johnson mozijával ellentétben nem igazán kreatív.

Egy véletlennek tűnő halálesettel kezdődik, de a szálak hamar három boszorkányhoz vezetnek, akiknek a ténykedése nyomán először csak a hajak kezdenek hullani, majd az emberek is. A mű nemcsak a főhősét, az özvegyen maradt Mark Easterbrookot igyekszik becsalogatni a málnásba – ahol tán bizony természetfeletti hatalmak munkálkodnak –, hanem minket is. Aki bedől ennek, az még jól is szórakozhat.

Magyar felirat: Taurusz–Matyika29–Rumpel (első rész, április 20-án)

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.

Akinek nem bűne…

Tatabányán a Bűn és bűnhődéssel kezdik az októbert, és ez a tematika határozza majd meg az egész évadukat, amelyben a súlyosabb műfajok mellett krimi és komédia is színpadra kerül.

Furcsa kézfogás

A program az idén másodszor egészült ki a színiiskolák találkozójával. A Szemle Off keretében hét színiiskola nyolc előadása mutatkozott be szeptember 8. és 10. között a margitszigeti Kristály Színtérben.