Az ottawai animációs filmfesztiválon is ott lesz a Dűne

  • MTI/narancs.hu
  • 2020. július 17.

Mikrofilm

Ulrich Gábor Balázs Béla-díjas mozgókép- és képzőművész filmjét immár három A-kategóriás fesztivál versenyprogramjába válogatták be. Az alkotóval interjút is készítettünk.

Az Ottawai Nemzetközi Animációs Fesztiválon is versenyben a Dűne; Ulrich Gábor Balázs Béla-díjas mozgókép- és képzőművész filmjét immár három A-kategóriás fesztivál versenyprogramjába válogatták be – közölte a produkció pénteken az MTI-vel.

Mint írják, a képzelet és valóság között hullámzó absztrakt thriller a Kecskemétfilm és a Focusfox gyártásában jött létre, producerei Mikulás Ferenc és Muhi András, gyártásvezetője Vécsy Vera. A sound design Chris Allan munkája.

A Dűne világpremierje az Annecy 2020 Online Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon volt június 15-én, ahol szintén a versenyprogramban vetítették, augusztus 20. és 24. között pedig a 18. Hirosimai Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon száll versenybe a film.

Észak-Amerika legnagyobb animációs eseményét, az évente 25 ezer látogatót vonzó A-kategóriás Ottawai Nemzetközi Animációs Filmfesztivált szeptember 23. és október 4. között rendezik meg az idén, a vírushelyzetre való tekintettel online. Ulrich Gábor filmjeit több mint 40 ország filmfesztiváljai alapján válogatták be versenyprogramjukba.

Munkáiból Európa számos országában volt képzőművészeti tárlata, alkotásai megtalálhatók külföldi és magyarországi gyűjteményekben. Több felsőoktatási intézményben volt meghívott előadó, jelenleg a Budapesti Metropolitan Egyetemen tanít, új filmje apropóján beszélgettünk vele:

„Legalizált határsértés"

Új rövidfilmje, a Dűne kapcsán Ulrich Gábor grafikussal absztrakcióról, boldog gátlástalanságról és az animációs filmek magyar helyzetéről is beszélgettünk. Magyar Narancs: A Dűnéről azt írják, absztrakt thriller. Te is így jellemeznéd? Ulrich Gábor: Három és fél perces, minimalista filmről van szó, így nem tudok elég keveset elárulni róla.

Figyelmébe ajánljuk

Váratlanul

Az ír szerző negyedik, sakkal erősen átitatott regényének szervező motívumai a szereplők éle­tébe érkező nem várt elemek.

A távolság

Az író-rendező-vágó nem lacafacázik: már az első jelenetben ott vonaglik egy tucat eszkortlány a sztriptízbár kanosabb (és pénzesebb) vendégeinek ölében, üvölt a zene, pukkan a pezsgő.

Hagytuk, hogy így legyen

  • - turcsányi -

Nagyon közel megyünk. Talán túl közel is. A komfortérzetünk szempontjából biztosan túl közel, bár a dokumentumfilm műfaja nem a komfortérzetünk karbantartására lett kitalálva, hanem azért, hogy felrázzon. Ez játékszabály, ám mégis kérdéses, hogy mennyiben kárhoztatható bárki is, aki nem rendel felrázást.

Egymás közt

Első ízben rendez olyan tárlatot a Ludwig Múzeum, amelyen kizárólag női alkotóknak a nőiség témáját feldolgozó munkái szerepelnek. A válogatás ezen első része a női szerepek és a nők megjelenítése körüli anomáliákra fókuszál a múzeum gyűjteményében őrzött műveken keresztül.

Semmi se drága

„Itt fekszünk, Vándor, vidd hírül a spártaiaknak: / Megcselekedtük, amit megkövetelt a haza” – üzeni háromszáz idióta a lidérces múltból, csókol anyád, Szimónidész aláírással. Oh, persze, ezek csak a hülye görögök voltak, könnyű volt nekik hülyének lenni. Mi magyarok, már okultunk 1956 tapasztalatából, s sosem követnénk el efféle balgaságot.

Úgy lezáródott

Napok óta tartja izgalomban a magyar hazát az a kérdés, hogy október 9-én ki záratta le azt a kiskőrösi vasúti átkelőt, amelynél Szijjártó Péter külügyminiszter és Mészáros Lőrinc nagyberuházó & nagyvállalkozó & a szeretett vezető körüli mindenes megtekinthette a Budapest–Belgrád vasútvonal adott szakaszát és felavathatta az utolsó sínszál lerakását és összecsavarozását, vagy mit.

Sokan, mint az oroszok

Oroszország a hatalmas veszteségek dacára sem szenved emberhiányban az ukrán frontokon. Putyinék mostanra megtanulták, hogyan vegyék meg állampolgáraikat a családjuktól. A politikailag kockázatos mozgósítás elrendelésére semmi szükség – az üzlet működik. De hogyan?

Ellenzékellenzés

  • Ripp Zoltán

A Magyar Péter-jelenség a magyar társa­dalom betegségének tünete. Ugyanannak az immunhiányos állapotnak, amely a liberális demokrata jogállam bukását és Orbán hatalomban tartását előidézte. Ez az állítás persze magyarázatra szorul.

Messze még az alja?

Messze nem a kormány által vártaknak megfelelően alakult a GDP a harmadik negyedévben, de Orbánéknak „szerencsére” ismét van egy gazdaságpolitikai akciótervük. Könnyű megtippelni, milyen hatásuk lesz az intézkedéseknek, ha a cél az export felpörgetése, nem pedig a bizalom helyreállítása.