Az ottawai animációs filmfesztiválon is ott lesz a Dűne

  • MTI/narancs.hu
  • 2020. július 17.

Mikrofilm

Ulrich Gábor Balázs Béla-díjas mozgókép- és képzőművész filmjét immár három A-kategóriás fesztivál versenyprogramjába válogatták be. Az alkotóval interjút is készítettünk.

Az Ottawai Nemzetközi Animációs Fesztiválon is versenyben a Dűne; Ulrich Gábor Balázs Béla-díjas mozgókép- és képzőművész filmjét immár három A-kategóriás fesztivál versenyprogramjába válogatták be – közölte a produkció pénteken az MTI-vel.

Mint írják, a képzelet és valóság között hullámzó absztrakt thriller a Kecskemétfilm és a Focusfox gyártásában jött létre, producerei Mikulás Ferenc és Muhi András, gyártásvezetője Vécsy Vera. A sound design Chris Allan munkája.

A Dűne világpremierje az Annecy 2020 Online Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon volt június 15-én, ahol szintén a versenyprogramban vetítették, augusztus 20. és 24. között pedig a 18. Hirosimai Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon száll versenybe a film.

Észak-Amerika legnagyobb animációs eseményét, az évente 25 ezer látogatót vonzó A-kategóriás Ottawai Nemzetközi Animációs Filmfesztivált szeptember 23. és október 4. között rendezik meg az idén, a vírushelyzetre való tekintettel online. Ulrich Gábor filmjeit több mint 40 ország filmfesztiváljai alapján válogatták be versenyprogramjukba.

Munkáiból Európa számos országában volt képzőművészeti tárlata, alkotásai megtalálhatók külföldi és magyarországi gyűjteményekben. Több felsőoktatási intézményben volt meghívott előadó, jelenleg a Budapesti Metropolitan Egyetemen tanít, új filmje apropóján beszélgettünk vele:

„Legalizált határsértés"

Új rövidfilmje, a Dűne kapcsán Ulrich Gábor grafikussal absztrakcióról, boldog gátlástalanságról és az animációs filmek magyar helyzetéről is beszélgettünk. Magyar Narancs: A Dűnéről azt írják, absztrakt thriller. Te is így jellemeznéd? Ulrich Gábor: Három és fél perces, minimalista filmről van szó, így nem tudok elég keveset elárulni róla.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.