Az ottawai animációs filmfesztiválon is ott lesz a Dűne

  • MTI/narancs.hu
  • 2020. július 17.

Mikrofilm

Ulrich Gábor Balázs Béla-díjas mozgókép- és képzőművész filmjét immár három A-kategóriás fesztivál versenyprogramjába válogatták be. Az alkotóval interjút is készítettünk.

Az Ottawai Nemzetközi Animációs Fesztiválon is versenyben a Dűne; Ulrich Gábor Balázs Béla-díjas mozgókép- és képzőművész filmjét immár három A-kategóriás fesztivál versenyprogramjába válogatták be – közölte a produkció pénteken az MTI-vel.

Mint írják, a képzelet és valóság között hullámzó absztrakt thriller a Kecskemétfilm és a Focusfox gyártásában jött létre, producerei Mikulás Ferenc és Muhi András, gyártásvezetője Vécsy Vera. A sound design Chris Allan munkája.

A Dűne világpremierje az Annecy 2020 Online Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon volt június 15-én, ahol szintén a versenyprogramban vetítették, augusztus 20. és 24. között pedig a 18. Hirosimai Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon száll versenybe a film.

Észak-Amerika legnagyobb animációs eseményét, az évente 25 ezer látogatót vonzó A-kategóriás Ottawai Nemzetközi Animációs Filmfesztivált szeptember 23. és október 4. között rendezik meg az idén, a vírushelyzetre való tekintettel online. Ulrich Gábor filmjeit több mint 40 ország filmfesztiváljai alapján válogatták be versenyprogramjukba.

Munkáiból Európa számos országában volt képzőművészeti tárlata, alkotásai megtalálhatók külföldi és magyarországi gyűjteményekben. Több felsőoktatási intézményben volt meghívott előadó, jelenleg a Budapesti Metropolitan Egyetemen tanít, új filmje apropóján beszélgettünk vele:

„Legalizált határsértés"

Új rövidfilmje, a Dűne kapcsán Ulrich Gábor grafikussal absztrakcióról, boldog gátlástalanságról és az animációs filmek magyar helyzetéről is beszélgettünk. Magyar Narancs: A Dűnéről azt írják, absztrakt thriller. Te is így jellemeznéd? Ulrich Gábor: Három és fél perces, minimalista filmről van szó, így nem tudok elég keveset elárulni róla.

Figyelmébe ajánljuk

Az örökmozgó

  • Molnár T. Eszter

A darab, legalábbis a leírása szerint a mobilitást tematizálja, az úton lét, a meg nem érkezettség generációs tapasztalatát. A fluid meghatározatlanság valóban végigkíséri az előadást, az egymás után sorakozó jelenetek feszültségét a többértelműség és a jelentések interferenciája táplálja.

Tokióban hazatalál

Álmos képű amerikai színész bolyong Tokió­ban… de ez nem Bill Murray kiégett cinikusa, ahogy a japán főváros sem az a neonban úszó, idegenül pislákoló metropolisz, mint az Elveszett jelentésben.

A juhász és a techno

Egyszer volt, hol nem volt, élt, éldegélt özvegy apjával és néma kisöccsével Észak-Macedónia térerőben fogyatékos hegyei közt egy szegény jörük juhászlegény (a jörükok egy Balkánon ragadt török népcsoport).

Kísérleti színész

A brit színész külföldön húsz éve folyamatosan műsoron lévő darabjában a cselekmény maga tökéletesen elsikkad az aktuálisan felkért színész egyéni drámája mellett. Ketten játszanak; egyikük állandó szereplő, a hipnotizőr – a magyar színpadon Bodor Géza –, a másik viszont előadásonként változik, aszerint, hogy az alkotók kit kérnek fel. Ezúttal Balázs Andreára esett a választás.

Aparegény PTSD-vel

Megosztó könyv, elutasítottságának mértéke attól függ, ki milyen mértékben kezeli tabuként a gyermek-szülő kapcsolatot a közösségi térben. Növeli az ellenérzések amplitúdóját, hogy az apa, akiről és akinek a betegségéről és haláláról a bejegyzések szólnak, a magyar kultúra ikonikus személyisége volt, és a róla kialakuló negatív kép a legenda lebontásával is jár.

Térbe írt emlékezet

A kiállítás az otthon alapélményét, érzelmi és fizikai dimenzióit járja körül. Az otthon mint az emlékezet tere jelenik meg, miközben a tárlat egyáltalán nem melankolikusan nosztalgikus, sőt az anyagot nézve a veszteség hidege is megérint.

Orbán ugyanazt mondta, amit Lázár mondott

A cigányság azért nem tud magasabb státusú és magasabb jövedelmet ígérő szakmákhoz hozzáférni, mert nem tudja, nem is tudhatja leküzdeni azokat a társadalmi hátrányokat, amelyeket most már 16 éve a Fidesz-kormányok tudatos politikája tart fenn és súlyosbít – az oktatásban, a büntetőpolitikában, a szociálpolitikában, a romákat segítő civil szervezetek marginalizálásában.