Mickey egér végül csak lakatot tesz Motkányékra

  • narancs.hu
  • 2021. február 12.

Mikrofilm

A Disney úgy döntött, bezáratja a Jégkorszakot készítő stúdiót. 

A Blue Sky Studios-t 1987-ben alapította a MAGI nevű tech-cég néhány munkatársa, miután a vállalat csődbe ment. Az animációra fókuszáló stúdió első jelentősebb munkája a Bogaras Joe című 1996-os örökbecsű vígjáték volt – ők feleltek az éneklő-táncoló csótányok animálásáért. Már ez is hatalmas ugrást jelentett számukra a Gillette és Braun márkáknak készített reklámokhoz képest, az pedig még illusztrisabb, hogy innen hova jutottak:

a cég egy közel 6 milliárd dollárnyi bevételt fialó stúdióvá vált, melynek legnagyobb sikere a Jégkorszak-sorozat volt.

10 évvel indulásuk után többségi részesedést szerzett a cégben a 20th Century Fox VFX-re (vizuális effektekre) specializálódott vállalata, a VIFX. A megállapodás elég gyümölcsözőnek bizonyult, hiszen olyan, a Fox égisze alatt készülő filmeken dolgozhattak, mint a Harcosok klubja, az Alien 4 – Feltámad a halál vagy az Egértanya.

A később fő profillá váló animációkba 1998-ban kóstoltak bele először: ekkor készült el az egyik alapító, Chris Wedge rendezésében a Bunny című rövidfilmjük, amely elnyerte a Legjobb animációs rövidfilm Oscar-díját.

Első animációs játékfilmjük, a később három folytatást és számtalan rövidfilmet is kitermelő Jégkorszak igazi bombasikernek bizonyult, nem csoda, hogy franchise lett belőle. Szintén ők készítették a Riót és folytatását, valamint a Ferdinándot – a Jégkorszak mellett ezeket is Oscarra jelölték. Golden Globe-jelölésig jutott a Snoopy és Charlie Brown – A Peanuts Film című animációjuk. Akadt persze mellényúlásból is: a Robotok, a Zöld urai és a Kémesítve is elhasalt a pénztáraknál.

A Deadline értesülései szerint viszont most ezzel vége is a dalnak a stúdiónál – vesztüket pedig még csak nem is a gyenge pénzügyi eredmény okozta. Minden idők egyik legnagyobb volumenű filmipari ügyletében 2019-ben azonban a Disney felvásárolta a Fox stúdiót és vállalatait, így a Blue Sky Studios is hozzájuk került. Sokak szerint a cég sorsa már ekkor megpecsételődött, hiszen kezdettől fogva Mickey egérék vetélytársának számítottak, a Disney-nél azonban csak most döntöttek úgy, hogy lehúzzák a rolót a stúdiónál.

A koronavírus okozta járványhelyzet ugyanis a világ legnagyobb filmvállalatát is megviselte: nemcsak a mozik tartottak zárva az év legnagyobb részében, de szórakoztatóparkjaik is, és hajóútjaik sem indulhattak el. Ilyen körülmények között pedig úgy döntöttek,

saját műhelyük és a Pixar mellett nem tartanak fent a továbbiakban egy harmadik animációval foglalkozó vállalatot is.

A döntéssel a Blue Sky közel 450 dolgozója maradhat állás nélkül. A stúdió filmjeinek jogai természetesen továbbra is a Disney-nél maradnak, és elérhetők lesznek a streamingplaformján, a Disney+-on.

A döntéssel viszont a cég legújabb, készülő filmjét, a 2022-re tervezett Nimonát is elkaszálták, amelynek munkálataiból még körülbelül 10 hónap volt hátra. Az animáció, amelyet valószínűleg soha nem mutatnak már be egy fiatal alakváltóról szólt volna, aki egy őrült tudóssal szövetkezve igyekszik megdönteni a királyságot.

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.