A Disney 71,3 milliárd dollárért felvásárolta a 21st Century Fox filmes és televíziós részlegét. A tranzakció értéke körülbelül a magyar GDP felének felel meg. Az így létrejött gigacég a mozibevételek akár 40 százalékát is megkaparinthatja.
A nagy amerikai stúdiók száma hatról ötre csökkent (Disney, Warner Bros., Sony, Universal, Paramount) – a Disney nem is vesztegette idejét, pár nappal az üzlet után máris átalakította weboldalát, és immár sajátjaként hivatkozik a felvásárolt stúdió olyan sikereire, mint a Deadpool, az Oscar-díjas A víz érintése vagy a Simpson család. A Disney eddig is a világ egyik vezető filmstúdiója volt, a saját neve alatt elért sikerek mellett pedig kis gömböcként falta fel az újabb és újabb cégeket: a Pixar, a Marvel Studios és a Lucasfilm után a Fox jelentette a legnagyobb falatot.
A Fox stúdió elődjét a magyar származású William Fox alapította 1915-ben. 1929-ben részvények felvásárlásával megpróbálta birodalmába olvasztani a rivális MGM stúdiót, annak moguljai azonban az trösztellenes törvénnyel megakadályozták a bekebelezést. 1935-ben azonban sikerült egybeolvadnia egy másik szereplővel, a 20th Centuryval, az így létrejött stúdió pedig hatodikként csatlakozott a „hollywoodi nagyokhoz”. A következő évtizedekben a cég olyan neveket futtatott fel, mint Shirley Temple vagy Marilyn Monroe; többször elnyerte az Oscar-díjat (Mindent Éváról, A muzsika hangja); filmes és tévéfronton is meghatározó sikerek születtek égisze alatt (a 70-es években a Star Wars és a MASH, vagy a 90-es években a Titanic és az X-akták). A Fox úttörő szerepet játszott a VHS kazetták elterjedésében, a szappanoperák televíziós diadalában és a kábelcsatornák elterjedésében is. A stúdió eladásáról nemrég döntő médiamágnások, a Murdoch család a 80-as években vásárolta be magát a Foxba.
Az összeolvadással
a változások máris megkezdődtek.
Túl vagyunk az első leépítési hullámon is, aminek főleg a Fox marketingért és terjesztésért felelős szakemberei estek áldozatul. A médiabirodalom egy kisebb stúdióját, a Fox 2000-et máris elkaszálták; a közepes költségvetésű filmekről ismert stúdióhoz olyan címek kötődtek, mint Az őrület határán, a Pi élete vagy A számolás joga.
Ennél sokkal érdekesebb azonban, milyen hatással lesz a megaüzlet Hollywood és a Disney jövőjére. Ha a Fox kisebb stúdióinál maradunk, ott van például a Blue Sky Studios sorsának kérdése – ők gyártották a Jégkorszakot és a Rio-meséket is. De szüksége van-e a Disney-nek egy harmadik animációs stúdióra a sajátja és a Pixar mellett? Egyelőre azt állítják, hogy igen, ez azonban bármikor megváltozhat.
Az egyik legkézenfekvőbb értelmezés szerint a Disney az üzlettel a közelgő télre, vagyis a streaming-apokalipszisre készült fel: a Netflix és társai meghódítják a világot és fenekestül felforgatják a szórakoztatóipart; erre pedig muszáj volt lépni valamit. Disney+ néven várhatóan még idén saját streaming platformot hoznak létre. Ennek vonzóvá tételére nem elég, ha kivonják saját címeiket a riválisoktól – ahhoz, hogy milliós előfizetői bázist építsenek, ugyanolyan végtelen mennyiségű tartalomra van szükségük, mint például a Netflixnek. A Fox felvásárlásával pont ehhez jutottak hozzá: számtalan nagysikerű tévésorozathoz és minden idők legnagyobb bevételű filmjeihez. A Disney+-on várhatóan a Bosszúállók-filmek mellett ott lesz a Titanic, a Grace klinika mellett pedig az Így jártam anyátokkal is.
Konkrét filmek és sorozatok mellett stúdiók és csatornák is Miki egér markába kerültek: a 20th Century Fox, az elsősorban díjnyertes mozijairól ismert Fox Searchlight, vagy épp az FX és a National Geographic is. A Disney eddig a Hulu nevű streamingszolgáltató 30 százalékát birtokolta, a Fox-ügylettel ehhez még 30-at kapott, így immár ennek is ő a többségi tulajdonosa. Kérdés, erre mi szüksége lesz saját szolgáltatásának beindítása után – vagyis mi lesz a platformmal, melynek többek közt A szolgálólány meséjét is köszönhetjük.
Természetesen Rupert Murdochot sem kell féltenünk: a Fox Corp néhány televízióadója, így például a Fox Sports, a Fox News és a Fox TV-hálózat is az ő tulajdona maradt – tévébirodalmának maradéka nagyrészt sportot és hírműsorokat sugárzik. A Fox Trump egyik legnagyobb támogatója, talán ez is közrejátszhatott abban, hogy a Disney nem kért belőle. Mindezt a komikus George Wallace remekül összefoglalta tweetjében: a Disney mindent vitt, kivéve a Fox News-t, mert az egy rakás szar:
I love how Disney said to Fox, "We'll take ALL of it... Except for Fox News that's some dog shit right there."
— George Wallace (@MrGeorgeWallace) 2017. december 14.
Az üzlet
fontos változásokat hozhat minden idők legsikeresebb franchise-sorozatába,
a Marvel-univerzumba is. A Marvel Studios évek óta a Disney része, néhány karakter kivételével. Ezek közül legfontosabbak az X-men és a Fantasztikus Négyes hősei, akiket a Marvel a 90-es években (mikor még semmi köze nem volt a Disney-hez) pénzügyi problémái miatt eladott a Foxnak. Ezért nem része az X-men sorozat a Marvel filmes univerzumának, és szintén ez volt az oka, hogy Skarlát boszorkányt még véletlenül sem lehetett mutánsnak hívni a filmekben. Most azonban minden megváltozik: az idén érkező X-men és New Mutants film ugyan még a fanfárokkal tarkított Fox-logó alatt érkezik, ezután viszont már semmi akadálya nem lesz a Bosszúálló és az X-men világ találkozásának. Mindkét sorozat egyébként is a dimenzióváltás határán áll, így szinte biztos, hogy a képregényhez hasonlóan a filmekben is összeérnek majd a szálak.
Ha már a sikerfilmeknél járunk: minden idők legnagyobb (Avatar) és második legnagyobb (Titanic) bevételét elérő filmje is a Disney-hez került; ahhoz a céghez, ami többször bebizonyította már, hogy nincs az a sikerfilm, amit ne lehetne valamilyen formában folytatni. A Titanic 2-ről még egyelőre nem szólnak hírek, az Avatar viszont Miki egérék nélkül is négy felvonásban érkezik a mozikba, a tervek szerint 2020 és 2025 között. Ezek vélhetően rekorddöntögető bevételei már mind a Disney kasszáját gyarapítják majd.
Persze, a hatalmas konglomerátum létrejöttének nem mindenki örül – „a nagy hal megeszi a kis halat” elv helyett úgy tűnik, immár cápák falják fel egymást Hollywoodban. A Deadpoolt alakító Ryan Reynolds ironikus képpel üdvözölte, hogy a Disney-hez került.
Apparently you can’t actually blow the Matterhorn. pic.twitter.com/2bEAAcZrUv
— Ryan Reynolds (@VancityReynolds) 2017. december 14.
Hasonlóan reagált a Simpson család alkotója is: Üdv a családban, haver! – mondja a felirat, miközben a képen Homer Simpson épp Miki egeret fojtogatja. A Galaxis őrzői régi-új rendezője, James Gunn viszont örömmel fogadta az összeolvadást és azt, hogy ezzel számtalan szuperhős visszatért a Marvelhez. Gunnhoz hasonlóan minden képregény-rajongó előre dörzsöli a tenyerét, hogy kedvencei végre egy filmben tombolhatnak, és a Disney streaming platformjának is biztos milliós előfizetői tábora lesz. A tapasztalat mégis azt mutatja, hogy stúdiók megszűnésével és a hatalom koncentrációjával hosszú távon a szórakoztatóipar sokszínűsége csorbul – ezzel pedig mi, nézők veszítünk. A Disney nem készít például 18-karikás filmeket, a pénzét pedig vélhetően ezután is olyan produkciókba fekteti, amelyek jól hoznak a konyhára: Star Wars-mozikba, képregényfilmekbe, fantasy-sorozatokba és folytatásokba.
Hiába ígérik, hogy a Fox stúdiói megtarthatják autonómiájukat, a piac törvényei teljesen mást diktálnak: miért áldoznának 30-50-60 millió dollárt egy drámára, kosztümös vagy történelmi filmre, ami talán siker lesz, talán nem; lehet, hogy elnyeri az Oscart, de az is lehet, hogy nem. Inkább belevágnak egy újabb előzményfilmbe vagy spinoffba, ami az első hétvégéjén behoz ennyi pénzt – sőt, akár a többszörösét is. A streamingszolgáltatók térnyerésével egyre kevesebben járnak moziba, ez pedig a hagyományos stúdiókat arra kényszeríti, hogy még kevesebbet kockáztassanak. Egyre kevesebb szerzői film kerül a mozikba, de romkomot vagy dokumentumfilmet is alig láthatunk már nagyvásznon. Az űrt pedig épp az olyan szolgáltatók igyekeznek betölteni, mint a Netflix vagy az Amazon, amelyek a Disney-vel szemben mernek kockázatot vállalni, és a kisebb filmekre is pénzt adni.
