Mint a magyarok, csak ők nagyban: hazafias filmek gyártását rendelték el Kínában

  • Szabó Ádám
  • 2019. március 5.

Mikrofilm

2035-re az Egyesült Államokhoz mérhető filmes nagyhatalommá tennék az országot.

Arra buzdítja a kínai kormány az alkotókat, hogy még több hazafias filmet készítsenek, 2035-re pedig az Egyesült Államokhoz hasonló filmes nagyhatalommá tennék az országot – írja a Variety című amerikai filmes lap. A cél, hogy évente 100 olyan kínai mozi készüljön, aminek bevétele meghaladja a 100 millió jüant, vagyis a 15 millió dollárt. Az ukázt Wang Xiaohui,

a Központi Propagandaosztály igazgatóhelyettese,

és a Nemzeti Filmiroda igazgatója adta ki az első, országos filmügyi szimpózium során, ahol hivatalnokok, tudósok, filmes szakemberek gyűltek össze azért, hogy megvitassák a kínai filmipar jövőjét.

A tanácskozáson a propagandalapok munkatársain és a kommunista párt funkcionáriusain kívül olyan, világhírű rendezők is jelen voltak, mint Csen Kaj-ko, az Isten veled, ágyasom!, vagy Csang Ji-mou, a Hős és A Nagy fal alkotója. Utóbbi legújabb filmjét egy másik mozival együtt kínai cenzorok vetették le a Berlini Filmfesztivál programjáról.

A kínai cenzorok már a berlini fesztiválon is feltűntek

Idén már másodszor lőnek le kínai filmet a fesztiválon. Csang Ji-mou (Zhang Yimou) legújabb, One Second című filmjét az utolsó pillanatban vették le a jelenleg is zajló Berlinale versenyprogramjáról - adott róla hírt a The Hollywood Reporter.

Wangot tavaly májusban nevezték ki a filmipar élére azzal a megbízással, hogy erősítse meg a kínai filmeket az egyre népszerűbb amerikai vetélytársakkal szemben. 2018-ban a hollywoodi mozik már több mint két és fél milliárd dollárnyi bevételt értek el Kínában, míg az amerikai piacon nemcsak a kínai filmek szenvednek, de az olyan, közös együttműködéssel készülő mozik is rendszeresen elvéreznek, mint A Nagy fal, melynek főszereplője Matt Damon volt.

Habár a kínai filmek népszerűek saját hazájukban – ez pedig a filmipar mérete miatt világviszonylatban is jelentős bevételeket hoz –, Wang szerint a kínai film pozíciója nem felel meg az ország nemzetközi jelentőségének. Mindezt minőségbeli problémákkal magyarázzák.

„Történetmesélésben messze lemaradunk Hollywoodtól és Bollywoodtól”

– mondta Wang igazgatóhelyettes.

Épp ezért nemcsak arra összpontosítanak, hogy a hazai filmek nagyobb szeletet hasítsanak ki a box office-eredményekből, de arra is, hogy mindezt hazafias mozikkal tegyék, melyek a kínai nemzet nagyszerűségét jelenítik meg.

„Az alkotóknak tiszta ideológiai gondolatokkal kell rendelkezniük és nem kérdőjelezhetik meg a fennálló politikai rendszert” – tette hozzá.A filmes tanácskozáson egyéb határozat is született. Az olyan közelmúltbeli botrányok miatt, mint az egyik legnépszerűbb kínai színésznő, Fang Bingbing eltűnése és kanosszajárása, filmipari etikai bizottságot hoztak létre.

Hasonló bizottságot állítottak fel tavaly a játékiparban is. Ami Magyarországot illeti, ilyen tervekről egyenlőre nem tudunk. Mint azonban ismert, a kultúrharc jegyében tavaly nálunk is sebtében létrehoztak egy filmes programot, melynek célja arra serkenteni az alkotókat, hogy hazafiasabb történelmi filmeket hozzanak létre – bármit is jelentsen ez.

Andy Vajnát sem kell már bírálni a kultúrharc jegyében: 14 film készül a magyar történelemről

Hipp-hopp csinált a Filmalap egy sikeres történelmi filmes programot. Tizennégy filmtervet díjazott a Magyar Nemzeti Filmalap, amely a magyar történelem eseményeit, sorsfordító pillanatait és alakjait megjelenítő filmötletek megírására hirdetett pályázatot. Augusztus 15. és szeptember 15. között 404 filmterv érkezett a Magyar Nemzeti Filmalap történelmi filmes programjára.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.