Magyar Narancs
hetilap borító
Előfizetés
Hetilap

Andy Vajnát sem kell már bírálni a kultúrharc jegyében: 14 film készül a magyar történelemről

  • narancs.hu
  • 2018. november 5.

Villámnarancs

Hipp-hopp csinált a Filmalap egy sikeres történelmi filmes programot.

Tizennégy filmtervet díjazott a Magyar Nemzeti Filmalap, amely a magyar történelem eseményeit, sorsfordító pillanatait és alakjait megjelenítő filmötletek megírására hirdetett pályázatot.

Augusztus 15. és szeptember 15. között 404 filmterv érkezett a Magyar Nemzeti Filmalap történelmi filmes programjára. A Filmalap legújabb kezdeményezésének célja azon filmtervek felfedezése és megvalósításának támogatása volt, amelyek a közönség számára befogadható módon idézik meg a magyar történelem eseményeit, sorsfordító pillanatait és alakjait.

Az ötletpályázatot azután írta ki a Filmalap, hogy a kormánysajtóban, élén a Magyar Időkkel olyan kultúrharcot vizionáló cikkek jelentek meg, amelyek még Andy Vajnát sem kímélték. A Szakács Árpád névre hallgató ügyeletes kultúrítész többek között azon kesergett, hogy mi lehet az oka, miért nem készül több nagyjátékfilm a magyar történelemről.

A program szakmai zsűrijében Csorba László és Oborni Teréz történész, valamint Jakab Juli, Köbli Norbert, Lengyel Balázs, Lovas Balázs és Maruszki Balázs forgatókönyvírók döntöttek a pályázatokról.

"Olyan történetek forgatókönyv-fejlesztése indulhat el, amelyek segítségével a nézők átélhetik, hogy hogyan éltek, gondolkodtak és viselkedtek eleink. Azok a történelmi alakok és hétköznapi emberek, akiknek életébe, sorsába e történetek segítségével betekinthetünk, példaként állhatnak előttünk" – nyilatkozott Havas Ágnest, a Filmalap vezérigazgatóját a pályázatról.

A részvételnek nem volt feltétele a filmes képzettség vagy tapasztalat. A kiválasztott tervek alkotói a program kiírása szerinti egymillió forint összegű díjazásban részesülnek.

A díjazott filmtervek:

Horváth Áron: Bartók
Fazekas Máté: Erdélyi menyegző
Tallián Mariann: Feleségek felesége
Bergendy Péter – Hellebrandt Gábor – Szabó Róbert Csaba: Hadilányok
Vészits Andrea: A halhatatlan kapitány
Csáji László Koppány: Kezdetek és végzetek
Cs. Nagy Sándor: Láthatatlanok
Szigel Gábor: A magyar tenger kalózai
Fülöp Péter: Paripa
Tősér Ádám: Partvonalon
Móray Gábor: Rabló és pandúr
Rainer-Micsinyei Nóra – Horváth János Antal: Ránk szakad az ég
Szabó Pálma: Rosseb bakák
Baráth Katalin: Vesztegzár

Előző cikk a rovatban Valószínűleg már maguk a kormánytagok sem értik, mit beszélnek CEU-ügyben Valószínűleg már maguk a kormánytagok sem értik, mit beszélnek CEU-ügyben
Következő cikk a rovatban A veronai busz­tragédia sofőrje részvétét fejezte ki A veronai busz­tragédia sofőrje részvétét fejezte ki

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

Visszhang

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

Visszhang

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Visszhang

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

Kritika

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

Kritika

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

Kritika

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Kritika

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

A szerk.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

Színház

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Publicisztika

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.