Andy Vajnát sem kell már bírálni a kultúrharc jegyében: 14 film készül a magyar történelemről

  • narancs.hu
  • 2018. november 5.

Villámnarancs

Hipp-hopp csinált a Filmalap egy sikeres történelmi filmes programot.

Tizennégy filmtervet díjazott a Magyar Nemzeti Filmalap, amely a magyar történelem eseményeit, sorsfordító pillanatait és alakjait megjelenítő filmötletek megírására hirdetett pályázatot.

Augusztus 15. és szeptember 15. között 404 filmterv érkezett a Magyar Nemzeti Filmalap történelmi filmes programjára. A Filmalap legújabb kezdeményezésének célja azon filmtervek felfedezése és megvalósításának támogatása volt, amelyek a közönség számára befogadható módon idézik meg a magyar történelem eseményeit, sorsfordító pillanatait és alakjait.

Az ötletpályázatot azután írta ki a Filmalap, hogy a kormánysajtóban, élén a Magyar Időkkel olyan kultúrharcot vizionáló cikkek jelentek meg, amelyek még Andy Vajnát sem kímélték. A Szakács Árpád névre hallgató ügyeletes kultúrítész többek között azon kesergett, hogy mi lehet az oka, miért nem készül több nagyjátékfilm a magyar történelemről.

A program szakmai zsűrijében Csorba László és Oborni Teréz történész, valamint Jakab Juli, Köbli Norbert, Lengyel Balázs, Lovas Balázs és Maruszki Balázs forgatókönyvírók döntöttek a pályázatokról.

"Olyan történetek forgatókönyv-fejlesztése indulhat el, amelyek segítségével a nézők átélhetik, hogy hogyan éltek, gondolkodtak és viselkedtek eleink. Azok a történelmi alakok és hétköznapi emberek, akiknek életébe, sorsába e történetek segítségével betekinthetünk, példaként állhatnak előttünk" – nyilatkozott Havas Ágnest, a Filmalap vezérigazgatóját a pályázatról.

A részvételnek nem volt feltétele a filmes képzettség vagy tapasztalat. A kiválasztott tervek alkotói a program kiírása szerinti egymillió forint összegű díjazásban részesülnek.

A díjazott filmtervek:

Horváth Áron: Bartók
Fazekas Máté: Erdélyi menyegző
Tallián Mariann: Feleségek felesége
Bergendy Péter – Hellebrandt Gábor – Szabó Róbert Csaba: Hadilányok
Vészits Andrea: A halhatatlan kapitány
Csáji László Koppány: Kezdetek és végzetek
Cs. Nagy Sándor: Láthatatlanok
Szigel Gábor: A magyar tenger kalózai
Fülöp Péter: Paripa
Tősér Ádám: Partvonalon
Móray Gábor: Rabló és pandúr
Rainer-Micsinyei Nóra – Horváth János Antal: Ránk szakad az ég
Szabó Pálma: Rosseb bakák
Baráth Katalin: Vesztegzár

Figyelmébe ajánljuk

Az Amerika–EU-vámalku tovább nyomhatja a magyar gazdaságot

Noha sikerült megfelezni az EU-t fenyegető amerikai vám mértékét, a 15 százalékos általános teher meglehetősen súlyos csapást mérhet az európai gazdaságokra, így a magyarra is. A magyar kormány szerint Orbán Viktor persze jobb megállapodást kötött volna, de a megegyezés az orosz gázimportra is hatással lehet. 

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.