Magyar Narancs
hetilap borító
Előfizetés
Hetilap

Andy Vajnát sem kell már bírálni a kultúrharc jegyében: 14 film készül a magyar történelemről

  • narancs.hu
  • 2018. november 5.

Villámnarancs

Hipp-hopp csinált a Filmalap egy sikeres történelmi filmes programot.

Tizennégy filmtervet díjazott a Magyar Nemzeti Filmalap, amely a magyar történelem eseményeit, sorsfordító pillanatait és alakjait megjelenítő filmötletek megírására hirdetett pályázatot.

Augusztus 15. és szeptember 15. között 404 filmterv érkezett a Magyar Nemzeti Filmalap történelmi filmes programjára. A Filmalap legújabb kezdeményezésének célja azon filmtervek felfedezése és megvalósításának támogatása volt, amelyek a közönség számára befogadható módon idézik meg a magyar történelem eseményeit, sorsfordító pillanatait és alakjait.

Az ötletpályázatot azután írta ki a Filmalap, hogy a kormánysajtóban, élén a Magyar Időkkel olyan kultúrharcot vizionáló cikkek jelentek meg, amelyek még Andy Vajnát sem kímélték. A Szakács Árpád névre hallgató ügyeletes kultúrítész többek között azon kesergett, hogy mi lehet az oka, miért nem készül több nagyjátékfilm a magyar történelemről.

A program szakmai zsűrijében Csorba László és Oborni Teréz történész, valamint Jakab Juli, Köbli Norbert, Lengyel Balázs, Lovas Balázs és Maruszki Balázs forgatókönyvírók döntöttek a pályázatokról.

"Olyan történetek forgatókönyv-fejlesztése indulhat el, amelyek segítségével a nézők átélhetik, hogy hogyan éltek, gondolkodtak és viselkedtek eleink. Azok a történelmi alakok és hétköznapi emberek, akiknek életébe, sorsába e történetek segítségével betekinthetünk, példaként állhatnak előttünk" – nyilatkozott Havas Ágnest, a Filmalap vezérigazgatóját a pályázatról.

A részvételnek nem volt feltétele a filmes képzettség vagy tapasztalat. A kiválasztott tervek alkotói a program kiírása szerinti egymillió forint összegű díjazásban részesülnek.

A díjazott filmtervek:

Horváth Áron: Bartók
Fazekas Máté: Erdélyi menyegző
Tallián Mariann: Feleségek felesége
Bergendy Péter – Hellebrandt Gábor – Szabó Róbert Csaba: Hadilányok
Vészits Andrea: A halhatatlan kapitány
Csáji László Koppány: Kezdetek és végzetek
Cs. Nagy Sándor: Láthatatlanok
Szigel Gábor: A magyar tenger kalózai
Fülöp Péter: Paripa
Tősér Ádám: Partvonalon
Móray Gábor: Rabló és pandúr
Rainer-Micsinyei Nóra – Horváth János Antal: Ránk szakad az ég
Szabó Pálma: Rosseb bakák
Baráth Katalin: Vesztegzár

Előző cikk a rovatban Valószínűleg már maguk a kormánytagok sem értik, mit beszélnek CEU-ügyben Valószínűleg már maguk a kormánytagok sem értik, mit beszélnek CEU-ügyben
Következő cikk a rovatban A veronai busz­tragédia sofőrje részvétét fejezte ki A veronai busz­tragédia sofőrje részvétét fejezte ki

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Kritika

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

Kritika

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Kritika

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

Kritika

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

Kritika

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

Külpol

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.
A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

Publicisztika

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.
„Hadd legyen már véleményem!”

Belpol

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.