Nadav Lapid izraeli rendező Szinonimák című filmje nyerte a Berlinale fődíját

  • MTI
  • narancs.hu
  • 2019. február 17.

Mikrofilm

Buda Anna Flóra Entropia című animációja a rövidfilmes kategóriában Teddy-díjat kapott.

Navad Lapid izraeli rendező Synonymes (Szinonimák) című alkotása kapta meg a legjobb filmnek járó Arany Medvét a 69. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon, a Berlinalén szombaton.

Az izraeli-német-francia koprodukcióban készült alkotás önéletrajzi ihletésű tragikomédia, egy tel-avivi fiatalemberről szól, aki Párizsba költözik és megszállottként igyekszik beilleszkedni és megtanulni franciául, mert hallani sem akar többé szülőföldjéről.

A nagyjátékfilmes mezőnyben 17 munka szerepelt. A nemzetközi zsűri nagydíját - egy Ezüst Medvét - Francois Ozon világhírű francia rendezőt kapta meg a katolikus egyházat megrázó gyermekbántalmazások témájáról szóló Grace a Dieu (Isten kegyelméből) című filmjéért, amelyet egy igaz történet alapján forgatott.

A legjobb rendezői teljesítményért járó Ezüst Medvével Angela Schanelec német rendezőt tüntették ki, aki Ich war zuhause, aber (Otthon voltam, de) című munkájával szerepelt a fesztiválon.

Buda Anna Flóra Entropia című animációja kapta a rövidfilmes kategóriában a Teddy-díjat, a hagyományos nemi identitásoktól eltérő szexuális önazonosságok témáját megjelenítő filmművészetnek szentelt elismerést, amelyről egy független zsűri dönt. A díjra jelöltek szűkített listájára felkerült a Berlinalén szereplő másik új magyar alkotás is, Tóth Luca Lidérc úr című animációja.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.