Nadav Lapid izraeli rendező Szinonimák című filmje nyerte a Berlinale fődíját

  • MTI
  • narancs.hu
  • 2019. február 17.

Mikrofilm

Buda Anna Flóra Entropia című animációja a rövidfilmes kategóriában Teddy-díjat kapott.

Navad Lapid izraeli rendező Synonymes (Szinonimák) című alkotása kapta meg a legjobb filmnek járó Arany Medvét a 69. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon, a Berlinalén szombaton.

Az izraeli-német-francia koprodukcióban készült alkotás önéletrajzi ihletésű tragikomédia, egy tel-avivi fiatalemberről szól, aki Párizsba költözik és megszállottként igyekszik beilleszkedni és megtanulni franciául, mert hallani sem akar többé szülőföldjéről.

A nagyjátékfilmes mezőnyben 17 munka szerepelt. A nemzetközi zsűri nagydíját - egy Ezüst Medvét - Francois Ozon világhírű francia rendezőt kapta meg a katolikus egyházat megrázó gyermekbántalmazások témájáról szóló Grace a Dieu (Isten kegyelméből) című filmjéért, amelyet egy igaz történet alapján forgatott.

A legjobb rendezői teljesítményért járó Ezüst Medvével Angela Schanelec német rendezőt tüntették ki, aki Ich war zuhause, aber (Otthon voltam, de) című munkájával szerepelt a fesztiválon.

Buda Anna Flóra Entropia című animációja kapta a rövidfilmes kategóriában a Teddy-díjat, a hagyományos nemi identitásoktól eltérő szexuális önazonosságok témáját megjelenítő filmművészetnek szentelt elismerést, amelyről egy független zsűri dönt. A díjra jelöltek szűkített listájára felkerült a Berlinalén szereplő másik új magyar alkotás is, Tóth Luca Lidérc úr című animációja.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.