Kisfilm

Sellők és Rinocéroszok

  • Szabó Ádám
  • 2019. február 17.

Mikrofilm

Mi történik egy sellővel, miután megöregedett? Múló bájjal, de változatlan elszántsággal csábítja a halálba a matrózokat, esetleg szögre akasztja szoprán énekhangját? Traub Viktória animációs rövidfilmjében sellő nagymama egy fürdőkádban pancsikol, sellő anyuka a cirkuszban csavarja el a nézők fejét. De mit tapasztal mindebből kislánya, aki még épp a sellőlét előtt áll? Leginkább a zavarodottságot, a társtalanságot és a magányt. Felszarvazott édesapja ugyanis megvadult rinocéroszként járja az erdőt, és próbál olyan vastag bőrt növeszteni, mely alatt már nem fáj neki, hogy megfosztották férfiasságától.

Ez így, leírva meglehetősen egyszerű metaforacsokornak tűnik – csakhogy a Sellők és Rinocéroszok nem áll meg a férfi és a női nem ily bárdolatlan összevetésénél. Negyedórás játékidejét szemkápráztatóan kreatív ötletekkel tömi tele, miközben bőven hagy szabad helyet a legkülönfélébb nézői értelmezéseknek. A 8 éves Tilda élményei és emlékképei szürreális karnevál keretei közt tekerednek össze, majd bomlanak ki újra. Bár az idősíkok a színek szintjén jól elkülönülnek, mégis könnyű összemosni őket. Mindegyiket a mélabús tehetetlenség és a szeretetre vágyás leggroteszkebb megnyilvánulásai jellemzik. Nem csoda, ha maga a kislány is teljes identitászavarral küszködik: családján és azon kívül is esendő nőket lát, akiket csupán szexualitásuk jellemez. Egyedül ezzel tudják felhívni magukra a figyelmet. A kisfilm mégsem teljes pesszimizmussal zárul, hiszen van megoldás – még ha az a címbeli metaforához hasonlóan kissé közhelyes is.

Forgalmazza a Vertigo Média

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.