Kisfilm

Sellők és Rinocéroszok

  • Szabó Ádám
  • 2019. február 17.

Mikrofilm

Mi történik egy sellővel, miután megöregedett? Múló bájjal, de változatlan elszántsággal csábítja a halálba a matrózokat, esetleg szögre akasztja szoprán énekhangját? Traub Viktória animációs rövidfilmjében sellő nagymama egy fürdőkádban pancsikol, sellő anyuka a cirkuszban csavarja el a nézők fejét. De mit tapasztal mindebből kislánya, aki még épp a sellőlét előtt áll? Leginkább a zavarodottságot, a társtalanságot és a magányt. Felszarvazott édesapja ugyanis megvadult rinocéroszként járja az erdőt, és próbál olyan vastag bőrt növeszteni, mely alatt már nem fáj neki, hogy megfosztották férfiasságától.

Ez így, leírva meglehetősen egyszerű metaforacsokornak tűnik – csakhogy a Sellők és Rinocéroszok nem áll meg a férfi és a női nem ily bárdolatlan összevetésénél. Negyedórás játékidejét szemkápráztatóan kreatív ötletekkel tömi tele, miközben bőven hagy szabad helyet a legkülönfélébb nézői értelmezéseknek. A 8 éves Tilda élményei és emlékképei szürreális karnevál keretei közt tekerednek össze, majd bomlanak ki újra. Bár az idősíkok a színek szintjén jól elkülönülnek, mégis könnyű összemosni őket. Mindegyiket a mélabús tehetetlenség és a szeretetre vágyás leggroteszkebb megnyilvánulásai jellemzik. Nem csoda, ha maga a kislány is teljes identitászavarral küszködik: családján és azon kívül is esendő nőket lát, akiket csupán szexualitásuk jellemez. Egyedül ezzel tudják felhívni magukra a figyelmet. A kisfilm mégsem teljes pesszimizmussal zárul, hiszen van megoldás – még ha az a címbeli metaforához hasonlóan kissé közhelyes is.

Forgalmazza a Vertigo Média

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.