Nagy veszteséget szenvedett a Star Wars univerzum

  • narancs.hu
  • 2021. augusztus 5.

Mikrofilm

Elhunyt Lucas munkatársa, a legmenőbb Star Wars-könyvek szerzője, aki ismerte az univerzum magyar vonatkozásait is.

59 éves korábban meghalt Jonathan Rinzler, a Lucasfilm könyvesrészlegének non-fiction szerkesztője, aki három hatalmas, minden igényt kielégítő kötetben tárta fel a szentháromságot alkotó trilógia, a IV–VI. epizód történetét. Hogy a könyvek a lehető leghitelesebb képet adják a Csillagok háborúja, A Birodalom visszavág és A Jedi visszatér elkészültéről, George Lucas nemcsak a dobozait, hanem az emlékeit is házi történetírója rendelkezésére bocsátotta.

A jelentős Star Wars-ológussal 2016-ban beszélgettünk, és természetesen rákérdeztünk a könyvek magyar vonatkozására is:

Magyar Narancs: A nyolcvanas években Magyarországon tömegesen gyártották a hamis Star Wars-figurákat; volt minden a fröccsöntött Darth Vadertől a megcsúfított Yodáig. A magyar film­plakátok is erősen barkácsjellegűek voltak, igaz, művészi kivitelben. Lucas tudott a KGST-országok elhajlásairól?

Jonathan Rinzler: Azt nem tudom, hogy maga Lucas tudott-e ezekről, erre utaló dokumentumokat nem találtam az archívumban, de a stúdió, a Twentieth Century Fox biztosan képben volt, és nyilván, amit csak lehetett, megtettek, hogy megállítsák a fröccsöntőket. De az alapján, amit elmondott, ez a kísérletük aligha járhatott túl nagy sikerrel. A kalózkodás azonban nem csak a kommunista blokkra és a nyolcvanas évekre volt jellemző. Már én is a Lucasfilm alkalmazottja voltam, amikor még mindig érkeztek jelentések hasonló ügyekről. A poszterek más lapra tartoznak, egyet-kettőt, például a Jedi magyar és lengyel plakátját fel is vettem a könyvembe. Ezek nagyon szép és szürreális darabok, látszik rajtuk, hogy a rajzoló, megfelelő forrás híján, kénytelen volt a saját feje és a kor plakátrajzolási technikái után menni. Igazi korlenyomatok és saját értékkel bíró műalkotások egyben. Ki is függesztettem őket az irodámban.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.