Nem először kerül hasonló zűrbe: szexuális zaklatással vádolják a híres filmrendezőt

  • Szabó Ádám
  • 2019. október 1.

Mikrofilm

Már a saját gyereke is felnyomta.

Rob Cohen, a Halálos iramban rendezője nem először kerül hasonló botrányba – februárban saját gyermeke, a 32 éves transznemű Valkyrie Weather állította egy Facebook-posztban, hogy apja szexuálisan zaklatta őt, amikor mindössze 2 éves volt.

Állítása szerint ennek édesanyja, Cohen első felesége is tanúja volt – ő ugyanúgy tagadta a vádakat, mint maga a rendező. Weather szerint már nagyon korán rájött, hogy ő valójában transznemű – Cohen azonban ezt nem fogadta el, és olyan „heteró, hiperszexuális, csajozó rohadékot” akart faragni belőle, amilyen ő maga volt. Ezért például többször

külföldi kuplerájokba vitte

az akkor mindössze 13 éves fiát. A legújabb vádak a The Huffington Postban jelentek meg. Eszerint a Jane álnevű nőt Cohen még 2015-ben zaklatott szexuálisan, miközben eszméletlen volt.

Rob Cohen (balra) az egyik filmjét készíti elő egy hajón

Rob Cohen (balra) az egyik filmjét készíti elő egy hajón

Fotó: Wikipédia

 

A rendező egy TV pilot miatt hívta találkozóra a nőt Manhattanben – a HuffPost nyomozása szerint a projekt valóban létezett, ráadásul a rendező Jane mellett lányát is bevonta volna, végül azonban nem lett a sorozatból semmi. Jane tehát találkozott Cohennel egy üzleti vacsorán – a találkozó után azonban a nő zavartnak érezte magát, az ígéretes karrierlehetőség miatt

mégis beleegyezett, hogy beüljön egy bárba

Cohennel egy italra. Ezután már csak arra emlékszik, hogy arra kelt fel, hogy meztelen, Cohen arca az ágyékában, ujja pedig a nemi szervében van. Miután Jane magához tért, kirohant a mosdóba – mikor visszatért, a rendező megpróbált közösülni vele.

A nő kérte, hogy fejezzék be, ezután Cohen abba is hagyta a próbálkozást. Jane nemcsak barátját avatta be a történetbe, de orvosnál is járt, ahol szexuális támadás áldozataként jelentkezett be. Cohen az újságnak  elismerte, hogy emlékszik a nőre és a találkozóra, de szerinte a vacsora után mindenki ment a dolgára, nem történt semmi.

Jane a Weinstein-botrány után döntötte el, hogy szembesíti Cohent a történtekkel. Miután felvette a kapcsolatot a rendezővel és elmondta, mennyi fájdalmat okozott neki az a bizonyos este, Cohen ugyan bocsánatot kért, de úgy állította be az esetet, mint egy félreértést két olyan ember között, akik kicsit többet ittak a kelleténél. Jane akkor határozta el, hogy a nyilvánosság elé áll történetével, mikor olvasta mit tett Cohen saját gyermekével – és így rájött, hogy ami vele megtörtént, az nem egyszeri és véletlen tett volt.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.