Nem vicc: rozmár lett a nagyiból

  • - cd -
  • 2018. február 19.

Mikrofilm

Komolyan, ott úszkál a Moldvában, de a napokban hozzánk is benéz.

A legrejtettebb titkok, a legfájóbb múltbéli történetek vagy az egyszerű hétköznapi problémák mind-mind a családi asztal körül, ebéd közben válnak beszédtémává. Jól bevált dramaturgiai toposz ez, meg hát a valós életben is rendre előfordul, hogy a gőzölgő leves és a frissen sültek között vagy fölött kerekedik családi perpatvar.
Nincs ez másképp a kényszerű idillt fenntartó özvegy Hanával és fiaival, meg azok családjaival sem. Csakhogy míg a két bőven felnőtté érett fiú azt sem tudja, hogyan ócsárolja a másikat, addig a mama azt se tudja, miként járjon fiai és unokái kedvében.
Három generáció együttélésének nehézségeit és rejtett szépségeit mutatja be az egyébként elsőre szimpla kis sztorinak tűnő cseh film, a Jeges nagyi – mondjuk, régi hagyománya az ilyesmi a cseh filmművészetnek. Mondhatni profik benne.
A hatvanas éveiben járó özvegy Hana élete kiszámítható, egyhangúnak is simán mondható, ami csupa igazodásról, mások kiszolgálásáról, de leginkább a folytonos, önként vállalt tűrésről szól. A prágai asszony eltűri, hogy lényegében már nincs saját élete, hogy csak és kizárólag másokért él, mert az életben felmerülő valamennyi prioritást nem a neki kedvező dolgok választása jelenti, mindig csak a családja diktál. Rossz érzéseket, kínos szituációkat szül ez a felállás.
De egy véletlen folytán Hana új ismerősökre tesz szert, megismerkedik egy úgynevezett rozmárklub tagjaival, akik télen a jeges vízben úszva lelik örömüket. Furcsa kis különc csapathoz csatlakozik, egyikőjükkel pedig közelebbi viszonyba is kerül, de egy Adele nevű tyúk, mármint tényleg egy baromfi, aki nem mellesleg embernek hiszi magát, meg néhány fajtársa, illetve a férfi családja és a ragaszkodás a magányos életviteléhez végül e bimbódzó, kései és csupán feltételezett szerelem útjába áll.
Nem biztos, hogy baj ez. Mert miközben az asszony újra megtanul kiállni önmagáért, minden bátorságát összeszedve a jeges Moldvába is belesétál, és végre nem az árral, hanem ellene úszik. Még azt is van alkalma felfedezni, mi mindenre lehet jó (a főzésen túl) az extra szűz olívaolaj. Sosem késő, ugyebár…

A Jeges nagyi című filmet február 23-án, pénteken vetítik az 5. Cseh és Szlovák Filmkarneválon, a Toldi moziban.

Kövesse a Magyar Narancs filmes blogját, a Mikrofilmet, amely rendszeresen új tartalommal jelentkezik. Ajánlók, előzetesek, toplisták, és még sok minden más a Mikrofilmen!

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát.