„Odamentem, és megkérdeztem tőle: bocs, nem akartok egy filmet támogatni?”

  • Gera Márton
  • 2018. január 21.

Mikrofilm

Csütörtök óta játsszák a mozik az új magyar filmet: a Parázs a szívnek rendezőjével a függetlenségről, a Filmalapról és a támogatókról is beszélgettünk.

magyarnarancs.hu: Amikor kijött a film első előzetese, szinte mindenhol lehetett olvasni, hogy főállásban mentőorvosként és egyetemi oktatóként dolgozol. A rendezés csak hobbi?

Vámos Zoltán: Azt szoktam mondani, hogy főállásban filmrendező vagyok, és a hobbim a mentés, az aneszteziológiás intenzív terápia és az oktatás. De a mindennapjaim 50–60 százalékát a filmkészítés teszi ki. Több mint 15 éve készítek kisjátékfilmeket, reklámokat, és most érett meg bennem a gondolat, hogy csináljak egy mozifilmet.

magyarnarancs.hu: Mikor kezdted el tervezni a filmet?

VZ: 2015. június 7-én döntöttem el, hogy ezt a filmet szeretném megcsinálni. Ott ültem a Pécsi Országos Színházi Találkozó Hamlet-előadásán, és akkor jöttem rá, hogy nekem ezt a filmet mindenképpen meg kell csinálni. Megkerestem Verebes Istvánt, hogy segítsen megírni a forgatókönyvet, vele elindultunk, és a végén Schultz Sándorral fejeztük be. Az egész egyébként onnan indult, hogy mindig akartam készíteni egy Peer Gynt-parafrázist: olyat, ami fogyasztható, mindenki számára érthető.

Viktor Balázs főszereplő és Vámos Zoltán rendező

Viktor Balázs, az egyik főszereplő és Vámos Zoltán rendező

Fotó: Facebook/Parázs a szívnek

magyarnarancs.hu: A film munkacíme Izzik a galagonya volt. Hogy lett ebből Parázs a szívnek?

VZ: Az eredeti címről Weöres Sándor jogutódaival sajnos nem tudtunk megegyezni, illetve nekem sokan mondták, hogy ezzel a címmel nehéz bevinni nézőket a moziba. Próbáltunk új címet adni, és éppen egy agysebész akadémikussal beszélgettem erről, aki egyszer csak azt mondta, hívjam fel másnap. Felhívtam és ő azt javasolta, hogy legyen a film címe Parázs a kézben. Ezt fejlesztettük tovább, és így lett Parázs a szívnek.

magyarnarancs.hu: Állami támogatásra nem pályáztál a Filmalapnál?

VZ: Minden követ megmozgattunk, de a Filmalap elhatárolódott tőlünk: nem fogadták be, kissé zavarta őket, hogy nem happy enddel ér véget a film. De sokan mondták és le is írták nekünk, hogy úgysem tudjátok megcsinálni, nem megvalósítható, túl hosszú, túl nehéz a kivitelezése. Tulajdonképpen semmi más nem történt, mint hogy engem mindenki le akart beszélni erről a filmről.

magyarnarancs.hu: Hogyan szereztél végül támogatókat?

VZ: Akitől tudtam, attól megkérdeztem, hogy nem támogatná-e a filmet. Mondok egy példát: odamentem a Pécsi Tudományegyetem rektorához, és mondtam, hogy szeretnék egy ilyen filmet csinálni. És erre azt mondta nekem, hogy oké, mellétek állok. De volt olyan, hogy bicikliztem valahol, és láttam, hogy ki van írva egy cég neve. Odamentem, kérdeztem, hogy ki a főnök, erre rámutattak egy telefonáló pacákra. Megkérdeztem tőle: bocs, nem akartok egy filmet támogatni? „Mi hasznom lenne ebből?” – kérdezte, mire én mondtam, hogy tulajdonképpen semmi. Aztán mégis azt mondta, hogy jó, adok valamennyi pénzt.

Szabó Erika főszereplő és Vámos Zoltán

Szabó Erika, a másik főszereplő és Vámos Zoltán

Fotó: Facebook/Parázs a szívnek

magyarnarancs.hu: Ahogy látom, többen küzdenek azzal, hogy minek is nevezzék a filmet. Milyen műfajba sorolnád be?

VZ: Ha szakmai választ kellene adnom, akkor azt mondanám, hogy ez egy romantikus dráma. Bár sokan azt mondták, hogy ezt ne mondjam, mert a dráma elijeszti a nézőket. Egyetlen dolog teljesen biztos: ez a történet nem akar több lenni annál, mint ami, és azt is szeretné megmutatni, hogy el lehet szúrni dolgokat, és van úgy, hogy nincs megoldás.

magyarnarancs.hu: Vannak más filmterveid?

VZ: Vannak színházi ötleteim, de van egy másik mozifilm, amit már elkezdtünk írni, és aminek a cselekménye egy romániai árvaházból indul. Most ennek a forgatókönyvét fejlesztjük.

magyarnarancs.hu: A továbbiakban is függetlenként dolgoznál?

VZ: Az a baj ezzel, hogy igazából senki nem akar független rendező lenni, mert a függetlenség azt is jelenti, hogy nincs pénz, hogy komoly kompromisszumokat kell kötni. Úgy kell ezt elképzelni, hogy volt a forgatókönyvben 138 kép, és ki kellett számolnunk, hogy egy képre hány percünk van, hány perc jut egy átállásra, egy optikacserére. Nagyon kellett figyelnünk arra, hogy mire mennyi idő megy el. Ez nyilván kényszerhelyzet volt, de a pénztelenség ide vezet. De az öröm, hogy meg tudtuk csinálni a filmet, mindenért kárpótol.

Kövesse a Magyar Narancs filmes blogját, a Mikrofilmet, amely rendszeresen új tartalommal jelentkezik. Ajánlók, előzetesek, toplisták, és még sok minden más a Mikrofilmen!

 


Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.