„Odamentem, és megkérdeztem tőle: bocs, nem akartok egy filmet támogatni?”

  • Gera Márton
  • 2018. január 21.

Mikrofilm

Csütörtök óta játsszák a mozik az új magyar filmet: a Parázs a szívnek rendezőjével a függetlenségről, a Filmalapról és a támogatókról is beszélgettünk.

magyarnarancs.hu: Amikor kijött a film első előzetese, szinte mindenhol lehetett olvasni, hogy főállásban mentőorvosként és egyetemi oktatóként dolgozol. A rendezés csak hobbi?

Vámos Zoltán: Azt szoktam mondani, hogy főállásban filmrendező vagyok, és a hobbim a mentés, az aneszteziológiás intenzív terápia és az oktatás. De a mindennapjaim 50–60 százalékát a filmkészítés teszi ki. Több mint 15 éve készítek kisjátékfilmeket, reklámokat, és most érett meg bennem a gondolat, hogy csináljak egy mozifilmet.

magyarnarancs.hu: Mikor kezdted el tervezni a filmet?

VZ: 2015. június 7-én döntöttem el, hogy ezt a filmet szeretném megcsinálni. Ott ültem a Pécsi Országos Színházi Találkozó Hamlet-előadásán, és akkor jöttem rá, hogy nekem ezt a filmet mindenképpen meg kell csinálni. Megkerestem Verebes Istvánt, hogy segítsen megírni a forgatókönyvet, vele elindultunk, és a végén Schultz Sándorral fejeztük be. Az egész egyébként onnan indult, hogy mindig akartam készíteni egy Peer Gynt-parafrázist: olyat, ami fogyasztható, mindenki számára érthető.

Viktor Balázs főszereplő és Vámos Zoltán rendező

Viktor Balázs, az egyik főszereplő és Vámos Zoltán rendező

Fotó: Facebook/Parázs a szívnek

magyarnarancs.hu: A film munkacíme Izzik a galagonya volt. Hogy lett ebből Parázs a szívnek?

VZ: Az eredeti címről Weöres Sándor jogutódaival sajnos nem tudtunk megegyezni, illetve nekem sokan mondták, hogy ezzel a címmel nehéz bevinni nézőket a moziba. Próbáltunk új címet adni, és éppen egy agysebész akadémikussal beszélgettem erről, aki egyszer csak azt mondta, hívjam fel másnap. Felhívtam és ő azt javasolta, hogy legyen a film címe Parázs a kézben. Ezt fejlesztettük tovább, és így lett Parázs a szívnek.

magyarnarancs.hu: Állami támogatásra nem pályáztál a Filmalapnál?

VZ: Minden követ megmozgattunk, de a Filmalap elhatárolódott tőlünk: nem fogadták be, kissé zavarta őket, hogy nem happy enddel ér véget a film. De sokan mondták és le is írták nekünk, hogy úgysem tudjátok megcsinálni, nem megvalósítható, túl hosszú, túl nehéz a kivitelezése. Tulajdonképpen semmi más nem történt, mint hogy engem mindenki le akart beszélni erről a filmről.

magyarnarancs.hu: Hogyan szereztél végül támogatókat?

VZ: Akitől tudtam, attól megkérdeztem, hogy nem támogatná-e a filmet. Mondok egy példát: odamentem a Pécsi Tudományegyetem rektorához, és mondtam, hogy szeretnék egy ilyen filmet csinálni. És erre azt mondta nekem, hogy oké, mellétek állok. De volt olyan, hogy bicikliztem valahol, és láttam, hogy ki van írva egy cég neve. Odamentem, kérdeztem, hogy ki a főnök, erre rámutattak egy telefonáló pacákra. Megkérdeztem tőle: bocs, nem akartok egy filmet támogatni? „Mi hasznom lenne ebből?” – kérdezte, mire én mondtam, hogy tulajdonképpen semmi. Aztán mégis azt mondta, hogy jó, adok valamennyi pénzt.

Szabó Erika főszereplő és Vámos Zoltán

Szabó Erika, a másik főszereplő és Vámos Zoltán

Fotó: Facebook/Parázs a szívnek

magyarnarancs.hu: Ahogy látom, többen küzdenek azzal, hogy minek is nevezzék a filmet. Milyen műfajba sorolnád be?

VZ: Ha szakmai választ kellene adnom, akkor azt mondanám, hogy ez egy romantikus dráma. Bár sokan azt mondták, hogy ezt ne mondjam, mert a dráma elijeszti a nézőket. Egyetlen dolog teljesen biztos: ez a történet nem akar több lenni annál, mint ami, és azt is szeretné megmutatni, hogy el lehet szúrni dolgokat, és van úgy, hogy nincs megoldás.

magyarnarancs.hu: Vannak más filmterveid?

VZ: Vannak színházi ötleteim, de van egy másik mozifilm, amit már elkezdtünk írni, és aminek a cselekménye egy romániai árvaházból indul. Most ennek a forgatókönyvét fejlesztjük.

magyarnarancs.hu: A továbbiakban is függetlenként dolgoznál?

VZ: Az a baj ezzel, hogy igazából senki nem akar független rendező lenni, mert a függetlenség azt is jelenti, hogy nincs pénz, hogy komoly kompromisszumokat kell kötni. Úgy kell ezt elképzelni, hogy volt a forgatókönyvben 138 kép, és ki kellett számolnunk, hogy egy képre hány percünk van, hány perc jut egy átállásra, egy optikacserére. Nagyon kellett figyelnünk arra, hogy mire mennyi idő megy el. Ez nyilván kényszerhelyzet volt, de a pénztelenség ide vezet. De az öröm, hogy meg tudtuk csinálni a filmet, mindenért kárpótol.

Kövesse a Magyar Narancs filmes blogját, a Mikrofilmet, amely rendszeresen új tartalommal jelentkezik. Ajánlók, előzetesek, toplisták, és még sok minden más a Mikrofilmen!

 


Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.