Két lövés, és a világ leghíresebb divattervezője pár perc múlva halott volt

  • Gera Márton
  • 2018. január 18.

Mikrofilm

Az American Crime Story új évada teljesen új történetet mesél el, de hasonlóan magas színvonalon, mint az első.

Hét és fél percnyi hosszú beállítás, mialatt végig szimfonikus zene szól, és folyamatosan süt a nap a pompás Miami Beachen. Így indít az American Crime Story második évada, és aki azt gondolná, hogy ez valami kellemes nyitány, nem is tévedhetne nagyobbat: régen lehetett már ilyen nyomasztó és szomorú invokációt látni. Ebben a hét és fél percben olyan tömény drámát kapunk, hogy azzal a legkomolyabb skandináv/brit szériák is nehezen veszik fel a versenyt. Egyik pillanatban még ott sétálgat Gianni Versace a kertjében, narancslevet iszogat, újságot olvas, pár perc múlva meg az ajtaja előtt fekszik, két golyóval a fejében. Cirka félóra múlva pedig halott.

Az American Crime Story első évada két éve maga volt a nagybetűs csoda a sorozatjunkie-k számára: nagyjából a semmiből jött, alig lehetett valamit tudni róla, aztán egyetlen epizód után kiderült, hogy egy unásig ismert sztorit, O. J. Simpson perét úgy tudja elmesélni, hogy rágjuk a körmünket az elméletben végtelenül unalmasnak elgondolt tárgyalási jelenetek közben. Nem akart igazságot tenni, hisz nem is tudott volna, inkább csak igyekezett a legrészletesebben bemutatni egy ügyet, amelyről végtelekben volt szokás gondolkodni.

false

 

Az már régóta tudható volt, hogy folytatás mindenképpen lesz, elvégre antológiasorozatról van szó, vagyis az új évadok újabb és újabb történeteket fognak elmesélni. Rövid ideig arról lehetett hallani, hogy a Katrina hurrikán utáni helyzettel foglalkozik majd a második évad, aztán az alkotók valamiért váltottak, és egy olyan ügyhöz nyúltak, ami a világnak ezen a felén keveseknek mond bármit is, ám Amerikában már-már akkora hisztériát váltott ki, mint O. J. tárgyalása. Amikor ugyanis 1997 nyarán lelőtték Gianni Versacét, az Egyesült Államokban nem csupán a divattervező halála sokkolta az embereket. A gyilkos, Andrew Cunanan, aki addigra már öt emberrel végzett, simán szabadon mászkálhatott, a rendőrség hiába indított hajtóvadászatot, napokig képtelenek voltak megtalálni a férfit. Töketlenség, szakmaiatlanság vagy csupán véletlenek sorozata állt emögött, az pontosan a mai napig sem tudható, de éppen elég izgalmas kérdés ahhoz, hogy egy sorozatévadot szenteljenek neki.

American Crime Story Season 2: The Assassination of Gianni Versace Trailer (HD)

The Assassination of Gianni Versace: American Crime Story is the second installment of FX’s award-winning limited series, American Crime Story. Subscribe to tvpromosdb on Youtube for more American Crime Story: The Assassination of Gianni Versace season 1 promos in HD!

Nos, az ijesztően hosszú című The Assassination of Gianni Versace: American Crime Story első epizódja bizonyítja, hogy tényleg van annyira érdekes ez a történet, hogy tíz epizódon keresztül foglalkozzunk vele. Az persze már az első percekben kiderül, hogy a hangsúly megint a különböző nézőpontok szándékos ütköztetésén lesz: egyrészt itt vannak nekünk a helyzetet totálisan rosszul kezelő nyomozók meg FBI-ügynökök, velük szemben meg az eltökélt testvér, Donatella Versace (aki most tiltakozik a sorozat miatt, mert az szerinte hazug módon mutatja be bátyja életét és halálát). De aki vélhetőleg viszi a hátán majd ezt a szériát, az Darren Criss lesz, aki Andrew Cunananként zavarja össze teljesen a nézőt: mert egyrészt persze, ő az elvetemült sorozatgyilkos, de a széria kíváncsi arra is, mi vezetett odáig, ki is ez a fiú, aki hónapokkal korábban még rajongva beszélt arról, hogy Versace meghívta az operába – hogy mindebből mi igaz, jó kérdés, mivel a család tagadja, hogy a divattervező ismerte volna Cunanant.

false

Az operatőri munka ismét szédítően profi, a zenei háttér szemtelenül provokatív, és valószínűleg igaz lesz ez az egész évadra: az American Crime Story második évada úgy provokál, ahogy csak tud, és pont ezért jó. Hogy van-e olyan jó, mint az első szezon, az meg majd kilenc epizód múlva kiderül.

Kövesse a Magyar Narancs filmes blogját, a Mikrofilmet, amely rendszeresen új tartalommal jelentkezik. Ajánlók, előzetesek, toplisták, és még sok minden más a Mikrofilmen!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.