Visszhang: tévésorozat

Ők

  • SzSz
  • 2021. május 12.

Mikrofilm

Otthonos kertvárosi ház, a feljárón családi autó, a makulátlan zöld gyep körül jelzésértékű, apró kerítéssel; a szomszéd minden reggel ránk köszön, amint kiballagunk az újságért. Ez maga az Amerikai Álom – már ha a szomszédok fehérek, feketékkel pedig maximum a helyi áruházban találkozunk, ahol takarítóként serénykednek.

Sokáig úgy tűnt, hogy az Amerikai szépség után már nem érdemes tovább ostorozni a döglött lovat. Az Ők azonban egy másik oldalról mutatja be e hófehér lázálom bukását: 1916 és 1970 között afroamerikaiak milliói áramlottak a déli államokból a fejlettebb északkeleti és nyugati nagyvárosok környékére. Az antológiának tervezett sorozat első felvonásában egy ilyen famíliát ismerhetünk meg: Emoryék 1953-ban költöztek Észak-Karolinából Los Angeles külvárosába. A rabszolgaságot már csaknem száz éve eltörölték, a rasszizmus azonban az egész országot áthatja – főleg Comptont, ahol ők a második fekete család; ma már úgy ismerjük a helyet, mint az ország egyik legveszélyesebb városa és a nyugati parti hiphop bölcsője. De a főhősöknek még csak a múlt tragédiáival és a szomszédaik egyre durvább zaklatásával kell megbirkózniuk. A rasszizmus = szellem/ördög/kísértet kártyát a közelmúltban sokan kijátszották már – mérsékelt változatossággal. Little Marvin sorozatába azonban a pislákoló villanykörték, fel-, majd eltűnő árnyak és megmagyarázhatatlan jelenségek úgy kellenek, mint lakótelep mellé a szemétlerakó. Az Ők akkor a leghatásosabb és legrémisztőbb, amikor főhősei nagyon is valóságos élettapasztalatait mutatja be.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk