Interjú

„Hús a csontvázon”

Volker Schlöndorff filmrendező

Mikrofilm

Miért tartja jobbnak A szolgálólány meséje sorozatnál a saját adaptációját? Mit vétett Brecht özvegye ellen? Milyen volt Fassbindert rendezni? És miért állt ki Dustin Hoffman mellett, amikor a színészt szexuális zaklatással vádolták? A német rendezőlegendával telefonon beszélgettünk.

Magyar Narancs: A pandémia elején Amy Taubin amerikai filmkritikus terjedelmes esszében elemezte, mennyire időszerű a Katharina Blum elveszett tisztessége című, 1975-ös filmje. A film Heinrich Böll regényének filmváltozata, Böll a regényével arra a lejárató kampányra válaszolt, amelyet a Bild nevezetű bulvárlap folytatott ellene.

Volker Schlöndorff: Úgy is mondhatnám, ez volt Böll személyes bosszúja a Bilddel szemben. A regényben sehol sincs leírva, hogy Bild, de mindenki tudta, melyik lapról van szó, a filmbeli vizuális utalások pedig erre csak ráerősítettek. Böll személyesen ismerte az újság­író Ulrike Meinhofot, és aggodalommal töltötte el, amikor Meinhof illegalitásba vonult. Ez azután történt, hogy részt vett Andreas Baader kiszabadításában, és az akció során egy embert súlyosan megsebesítettek. Böll attól tartott, hogy a Baader–Meinhof-csoport körüli helyzet elmérgesedik, s hogy ezt a maga módján megakadályozza, megírta híres cikkét, amelyben felteszi a kérdést, vajon miért fél ennyire egy hatvanmilliós nép hat embertől? Válaszképpen a Bild, és mögötte a Springer-médiabirodalom azzal vádolta meg, hogy ő a szellemi atyja az erőszaknak. Annak az erő­szaknak, amelyet Böll, a javíthatatlan pacifista valójában meg akart akadályozni. Böll beperelte a lapot, de elvesztette a pert. Ezért írta meg a Katharina Blum elveszett tisztessége című pamfletjét.

Opening of Fassbinder Center in Frankfurt

Fotó: Europress Fotóügynökség

MN: A filmet támadta a Bild vagy a Springer-birodalom?

VS: Megpróbáltak tudomást sem venni róla. Nagyon népszerű film volt. Tudták, ha új frontot nyitnak, az csak jót tesz a filmnek.

MN: Böll híres mondása volt későbbről, hogy Helmut Kohl a Bild által uralkodik. Még ma is ekkora erőt képvisel a lap?

VS: Ez már egy teljesen más világ, ma a közösségi médiában zajlik minden. A német társadalom sem olyan megosztott, mint a hatvanas–hetvenes években volt, amikor a részben az erőszaktól sem visszariadó baloldal állt szemben a konzervatív többséggel. Ebben a világban a nyomtatott sajtó nagy hatalommal bírt. De ma ki olvas újságot? Alig valaki. Olykor még téma a Vörös Hadsereg Frakció története, de mire 1978-ban bemutatták a Németország ősszel című filmünket, a terrorizmusnak ez a korszaka gyakorlatilag lezárult. Nagyon kis frakció volt ez, akárcsak a Vörös Brigádok Olaszországban. Miután lejárt az idejük, többé-kevésbé a feledésbe merültek, bár időről időre mégis előkerült a téma. A fal leomlása után például az NDK-ban bujkáló RAF-tagok révén.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.