Interjú

„Hús a csontvázon”

Volker Schlöndorff filmrendező

Mikrofilm

Miért tartja jobbnak A szolgálólány meséje sorozatnál a saját adaptációját? Mit vétett Brecht özvegye ellen? Milyen volt Fassbindert rendezni? És miért állt ki Dustin Hoffman mellett, amikor a színészt szexuális zaklatással vádolták? A német rendezőlegendával telefonon beszélgettünk.

Magyar Narancs: A pandémia elején Amy Taubin amerikai filmkritikus terjedelmes esszében elemezte, mennyire időszerű a Katharina Blum elveszett tisztessége című, 1975-ös filmje. A film Heinrich Böll regényének filmváltozata, Böll a regényével arra a lejárató kampányra válaszolt, amelyet a Bild nevezetű bulvárlap folytatott ellene.

Volker Schlöndorff: Úgy is mondhatnám, ez volt Böll személyes bosszúja a Bilddel szemben. A regényben sehol sincs leírva, hogy Bild, de mindenki tudta, melyik lapról van szó, a filmbeli vizuális utalások pedig erre csak ráerősítettek. Böll személyesen ismerte az újság­író Ulrike Meinhofot, és aggodalommal töltötte el, amikor Meinhof illegalitásba vonult. Ez azután történt, hogy részt vett Andreas Baader kiszabadításában, és az akció során egy embert súlyosan megsebesítettek. Böll attól tartott, hogy a Baader–Meinhof-csoport körüli helyzet elmérgesedik, s hogy ezt a maga módján megakadályozza, megírta híres cikkét, amelyben felteszi a kérdést, vajon miért fél ennyire egy hatvanmilliós nép hat embertől? Válaszképpen a Bild, és mögötte a Springer-médiabirodalom azzal vádolta meg, hogy ő a szellemi atyja az erőszaknak. Annak az erő­szaknak, amelyet Böll, a javíthatatlan pacifista valójában meg akart akadályozni. Böll beperelte a lapot, de elvesztette a pert. Ezért írta meg a Katharina Blum elveszett tisztessége című pamfletjét.

Opening of Fassbinder Center in Frankfurt

Fotó: Europress Fotóügynökség

MN: A filmet támadta a Bild vagy a Springer-birodalom?

VS: Megpróbáltak tudomást sem venni róla. Nagyon népszerű film volt. Tudták, ha új frontot nyitnak, az csak jót tesz a filmnek.

MN: Böll híres mondása volt későbbről, hogy Helmut Kohl a Bild által uralkodik. Még ma is ekkora erőt képvisel a lap?

VS: Ez már egy teljesen más világ, ma a közösségi médiában zajlik minden. A német társadalom sem olyan megosztott, mint a hatvanas–hetvenes években volt, amikor a részben az erőszaktól sem visszariadó baloldal állt szemben a konzervatív többséggel. Ebben a világban a nyomtatott sajtó nagy hatalommal bírt. De ma ki olvas újságot? Alig valaki. Olykor még téma a Vörös Hadsereg Frakció története, de mire 1978-ban bemutatták a Németország ősszel című filmünket, a terrorizmusnak ez a korszaka gyakorlatilag lezárult. Nagyon kis frakció volt ez, akárcsak a Vörös Brigádok Olaszországban. Miután lejárt az idejük, többé-kevésbé a feledésbe merültek, bár időről időre mégis előkerült a téma. A fal leomlása után például az NDK-ban bujkáló RAF-tagok révén.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.