Interjú

„Hús a csontvázon”

Volker Schlöndorff filmrendező

Mikrofilm

Miért tartja jobbnak A szolgálólány meséje sorozatnál a saját adaptációját? Mit vétett Brecht özvegye ellen? Milyen volt Fassbindert rendezni? És miért állt ki Dustin Hoffman mellett, amikor a színészt szexuális zaklatással vádolták? A német rendezőlegendával telefonon beszélgettünk.

Magyar Narancs: A pandémia elején Amy Taubin amerikai filmkritikus terjedelmes esszében elemezte, mennyire időszerű a Katharina Blum elveszett tisztessége című, 1975-ös filmje. A film Heinrich Böll regényének filmváltozata, Böll a regényével arra a lejárató kampányra válaszolt, amelyet a Bild nevezetű bulvárlap folytatott ellene.

Volker Schlöndorff: Úgy is mondhatnám, ez volt Böll személyes bosszúja a Bilddel szemben. A regényben sehol sincs leírva, hogy Bild, de mindenki tudta, melyik lapról van szó, a filmbeli vizuális utalások pedig erre csak ráerősítettek. Böll személyesen ismerte az újság­író Ulrike Meinhofot, és aggodalommal töltötte el, amikor Meinhof illegalitásba vonult. Ez azután történt, hogy részt vett Andreas Baader kiszabadításában, és az akció során egy embert súlyosan megsebesítettek. Böll attól tartott, hogy a Baader–Meinhof-csoport körüli helyzet elmérgesedik, s hogy ezt a maga módján megakadályozza, megírta híres cikkét, amelyben felteszi a kérdést, vajon miért fél ennyire egy hatvanmilliós nép hat embertől? Válaszképpen a Bild, és mögötte a Springer-médiabirodalom azzal vádolta meg, hogy ő a szellemi atyja az erőszaknak. Annak az erő­szaknak, amelyet Böll, a javíthatatlan pacifista valójában meg akart akadályozni. Böll beperelte a lapot, de elvesztette a pert. Ezért írta meg a Katharina Blum elveszett tisztessége című pamfletjét.

Opening of Fassbinder Center in Frankfurt

Fotó: Europress Fotóügynökség

MN: A filmet támadta a Bild vagy a Springer-birodalom?

VS: Megpróbáltak tudomást sem venni róla. Nagyon népszerű film volt. Tudták, ha új frontot nyitnak, az csak jót tesz a filmnek.

MN: Böll híres mondása volt későbbről, hogy Helmut Kohl a Bild által uralkodik. Még ma is ekkora erőt képvisel a lap?

VS: Ez már egy teljesen más világ, ma a közösségi médiában zajlik minden. A német társadalom sem olyan megosztott, mint a hatvanas–hetvenes években volt, amikor a részben az erőszaktól sem visszariadó baloldal állt szemben a konzervatív többséggel. Ebben a világban a nyomtatott sajtó nagy hatalommal bírt. De ma ki olvas újságot? Alig valaki. Olykor még téma a Vörös Hadsereg Frakció története, de mire 1978-ban bemutatták a Németország ősszel című filmünket, a terrorizmusnak ez a korszaka gyakorlatilag lezárult. Nagyon kis frakció volt ez, akárcsak a Vörös Brigádok Olaszországban. Miután lejárt az idejük, többé-kevésbé a feledésbe merültek, bár időről időre mégis előkerült a téma. A fal leomlása után például az NDK-ban bujkáló RAF-tagok révén.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Nézzen be hozzánk minden nap: hírszolgáltatásunk ingyenesen hozzáférhető. Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk