Okkult horrortól a gépeltérítésig – jön a 17. Koreai Filmfesztivál

  • narancs.hu
  • 2024. október 8.

Mikrofilm

Október 11-18. között 23 friss dél-koreai filmmel, köztük a legnagyobb mozisikerekkel, kísérleti filmekkel, valamint közönségtalálkozókkal várják az érdeklődőket a Koreai Filmfesztiválon. 

 

Az idei 17. Koreai Filmfesztivál nyitófilmje 2024 legnagyobb dél-koreai kasszasikere, az Exhuma lesz. Jang Jae-hyun okkult horrorját az idei Berlinalén mutatták be, azóta pedig sorra dönti a rekordokat az országon belül és nemzetközi szinten is: mindössze egy héttel a premierje után Dél-Koreában máris 2024 legtöbbet hozó hazai filmjévé vált, egy hónap alatt közel tízmillió jegyet adtak el rá, nemzetközi bevételei pedig máris a 100 milliót közelítik.

A szenzációra hamar felfigyelt a nyugati sajtó is: a Collider elemzésében arról ír, hogy a horror nemcsak hazájában számíthat sikerre, hiszen a mitológiával és okkult praktikákkal teli világépítése az amerikai nézőket is rabul ejthetik – a geomancia, azaz földjóslás, vagy a Grave’s Calling például olyan túlvilági módszerek, melyeket eddig kevés filmben láthattunk. Az Indiewire azt emeli ki, hogy a horrornak minden esélye megvan, hogy utolérje, vagy akár le is hagyja az Oscar-díjas Bong Joon-ho három legendás filmsikerét, a Snowpiercert, A gazdatestet, vagy akár az Élősködőket. Míg azonban Bong az egyik legismertebb koreai rendező, az Exhuma mögött álló Jang még közel sem számít ilyen jól csengő névnek: első filmje, a 2015-ös The Priest ugyan ötmillió eladott jegyével siker volt, és bekerült minden idők 75 legnagyobb bevételű koreai filmje közé, második próbálkozása, a 2019-es Svaha: The Sixth Finger nem volt képes megismételni ezt.

Az Exhuma egy különös sír feltárásáról szól, amely beláthatatlan veszélyeket hoz a világra. A főbb szerepekben számunkra is ismerős színészek tűnnek fel: Choi Min-sik-et az Oldboy-ban, Lee Do-hyunt pedig a közelmúlt olyan népszerű netflixes sorozataiban láthattuk, mint a Dicsőség, a Sweet Home vagy Az odaadó anya. A koreai horrorok az elmúlt években az ország filmiparának egyik legfőbb exportcikkévé váltak: a Vonat Busanba – Zombi expressz, , a Kokszongi sirató vagy a Peninsula: Holtak szigete csak néhány példa erre.

A filmfesztivál Friss szekciójába ezúttal is az aktuális koreai moziműsor legjobbjaiból válogattak a szervezők. Az itt szereplő filmek többsége olyan globális jelenségekkel foglalkozik, mint a szingliség, a hírhamisítás, a politikai játszmák és a transzgenerációs traumák. A tavalyi Cannes-i Filmfesztiválon bemutatott Pókháló például egy megszállott, de egyre elkeseredettebb rendező kálváriája, aki semmi mást nem szeretne, mint befejezni filmjét, ám a cenzorok beavatkozása, a színészek nyávogása és a producerek panaszai folyamatos kihívások elé állítják őt. A Szinglik Szöulban két magányos lélek egymásra találásának története; a Trollgyárban egy újságíró ered egy online manipulációval foglalkozó csapat nyomába; a Bekövetve pedig a 2004-es Lopakodó lelkeket idézve egy mások otthonába besurranó férfiról szól, aki gyilkossági ügybe keveredik.

Az Arcok szekció minden évben a koreai filmes világ kiemelkedő alkotóit mutatja be. Ezúttal Cho Hwa-sung dél-koreai látványtervező alkotásaiból láthatunk válogatást, aki a 90-es években kezdte a pályáját, mára pedig nemzetközi szinten is elismert szakemberré vált. Legismertebb munkája talán A bosszú asszonya című 2015-ös neo-noir, Park Chan-wook bosszú-trilógiájának záródarabja.

A fesztivál Cho három filmjét mutatja be: Az elnök gyilkosa egy 70-es években játszódó politikai dráma; Az utolsó koreai hercegnő Csoszun utolsó hercegnőjéről, Tokhjéről szól; míg a Hanszan: A sárkány ébredése az 1592-es japán támadásnak állít emléket. Utóbbi Kim Han-min történelmi trilógiájának második darabja – az első, az Admirális – Aki legyőzte Japánt minden idők egyik legsikeresebb koreai filmjévé vált 2014-ben. A látványtervező Cho személyesen is ellátogat Budapestre, október 13-án Az elnök gyilkosa vetítése után közönségtalálkozón vesz részt, majd mesterkurzusokat is tart egyetemi hallgatóknak.

A Fókusz szekció idén a környezetvédelemre koncentrál három dokumentumfilm segítségével. A gyertyánszil alatt egy An Szanghi nevű, állhatatos gazdát állít középpontba; a Menedék Kim Dzsonghóról, az állatorvosról szól, aki az ország első, vadakra szakosodott menhelyét szeretné létrehozni; az Óda a Szurához pedig a világ legnagyobb tengerparti gátját, a Szemangumot mutatja be, mely számos ritka madár otthonát védelmezi.

A kísérletezőbb filmekre specializálódott Extra szekcióban látható például A fiú az uszodából című, gyerekszerelemről szóló alkotás; az Asztal két főre című, egy evészavarban szenvedő lányt bemutató dokumentumfilm és a rövidfilmválogatás is, melyben dráma, vígjáték és kísérleti némafilm is nézhető.

A fesztivál zárófilmje az Eltérítve 1971 lesz. Kim Sung-han katasztrófa-filmdrámája a Korean Air F27-es utasszállító gépének 1971-es eltérítési kísérletét ülteti vászonra.

A filmeket eredeti nyelven, magyar és angol felirattal vetítik a Corvin moziban, október 11-18. között. Jegyek már kaphatóak online, a corvinmozi.hu-n és a mozi jegypénztárában. Bővebb információk a fesztivál honlapján és Facebook-eseményénél olvashatóak.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.