Olaszországban most törölték csak el a filmes cenzúratörvényt

  • MTI/narancs.hu
  • 2021. április 7.

Mikrofilm

Az olasz filmes cenzúratörvénynek számos nagyszerű film esett az áldozatául, köztük Az utolsó tangó Párizsban. 

Olaszországban többé nem cenzúrázzák a filmeket erkölcsi és vallási megfontolások alapján, ehelyett a filmalkotóknak kell korhatár-besorolást adniuk saját filmjeiknek.

Dario Franceschini kulturális miniszter hétfői közleményében jelentette be az 1914 óta érvényben lévő filmes cenzúra végét. Mint írta:

véget ért az állam művészek szabadságát korlátozó ellenzőrző és beavatkozó rendszere.

Így erkölcsi vagy vallási okokból többé nem lehet megakadályozni egy film bemutatását Olaszországban, valamint nem lehet ezen indokok alapján megkövetelni, hogy a bemutatáshoz kivágják a filmből a kritikus részeket.

Az eddigi rendszer helyett a filmeseknek maguknak kell korhatár-besorolást adniuk saját alkotásaiknak a bemutatás előtt, döntésüket pedig egy filmipari szakemberekből álló 49 tagú testület hagyja jóvá.

Pupi Avati filmrendező szerint ez egyfajta önszabályozás, amelyhez elég érettek a filmalkotók. Avati zenés filmjét, a Bordellát az 1970-es években cenzúrázták.

Az elmúlt száz évben több száz filmet cenzúráztak Olaszországban, elsősorban politikai, erkölcsi és vallási okokból. Ezek közül az egyik legismertebb példa Bernardo Beltolucci 1972-ben Oscarra jelölt Az utolsó tangó Párizsban című klasszikusa, melynek minden kópiáját elpusztították, csupán hármat hagytak meg "bűncselekmény bizonyítékaként". 

A kulturális minisztérium Cinecensura online platformjának kimutatása szerint

1944 óta Olaszországban 274 olasz, 130 amerikai és 321 más országban készült filmet cenzúráztak.

A cenzúra miatt több mint tízezer filmet változtattak meg valamilyen módon, köztük olyan rendezőkét, mint Federico Fellini, Stanley Kubrick, Pier Paolo Pasolini, vagy Jean-Luc Godard.  

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.