Oroszországban fegyenctelepeken kezelik a kábítószerfüggőséget

  • L.T.
  • 2020. november 15.

Mikrofilm

Egy magyar animációs filmet ajánlunk a Verzió fesztivál programjából.

Ma már szinte rutinná vált a színészek szerepeltetése, dramatizált jelenetek megrendezése a dokumentumfilmekben, és nem ritka az sem, ha animációval teszik érzékletesebbé a történetet. De az olyan dokumentumfilm, amely kizárólag animációs, nagyon ritka. Takács István Gábor, a Jogriporter Alapítvány munkatársa, aki 2007–2015 között Társaság a Szabadságjogokért videó-programját vezette, most egy ilyen filmet készített. Eljárásának prózai oka az volt, hogy kizárólag hangfelvételei voltak, de az animáció mellett szólt az is, hogy így talán több emberhez juthat el a szerencsétlen sorsú Kosztya Proletárszkij története. Az orosz fiatalembert kizárólag kábítószerfüggősége miatt vitték fegyenctelepre, halálát az itt töltött három év alatt elszenvedett kínzások és a gyógykezelés megtagadása okozta, Kosztya csak azután került TBC-s HIV-pozitívként „rendes” kórházba, amikor már nem lehetett rajta segíteni.

KOSZTYA PROLETÁRSZKIJ - Az animációs dokumentumfilm - TRAILER

2009 június 19-én a szentpétervári Botkin kórházban Kosztya Proletárszkij, droghasználó és HIV/AIDS aktivista, tuberkulózis következtében elhunyt. Korai halá...

Kosztya halála előtt még elmesélte pokoljárását egy orosz jogvédőnek, Ánya Szarangnak, hogy tudja meg a világ, hogy Oroszországban gyakorlatilag egyenlőségjelet lehet tenni a kábítószer-függőség kezelése a bebörtönzés között. Mindez 2009-ben történt, Takács István Gábor úgy szerzett erről tudomást, hogy épp abban az évben forgatott Oroszországban.

„Azóta volt dédelgetett álmom, hogy Kosztya történetét rajzfilmben dolgozzuk fel, mert így meg tudjuk eleveníteni őt is, a hanganyag felhasználásával. Oly sok idő után a rajzfilmünk végre megvalósul, immár a Jogriporter Alapítvány független produkciójaként, Rontó Lili grafikusművész segítségével, aki kockáról kockára, kézzel rajzolja meg a történetet. A filmet én vágom és rendezem, a zenéjét pedig ketten szerezzük és játsszuk fel Lilivel” – nyilatkozta tavalyelőtt a Mércének a rendező, aki végül közösségi finanszírozásból tudta elkészítenie művét.

Noha Kosztya Proletárszkij tragédiája távolinak tűnik, Takács István Gábor szerint sajnos ez sem igaz. „Miért fontos ez hazánkra nézve? Az oroszországi drogpolitika ideológiája ugyanaz a „drogmentes világ” és „zéró tolerancia”, amit kormányunk hirdet – mondta a rendező a már idézett 2018-as interjúban, és hozzátette: „Végső soron a kérdés nagyon egyszerű: azokat az embereket, akiknek drogproblémájuk van, üldözzük, bántjuk, kínozzuk és megöljük, vagy támogatjuk, felemeljük és segítjük őket. A mi célunk a filmünkkel az, hogy megértessük: amikor egy állam válasza az előbbi, akkor a mi gyermekeinktől, szüleinktől és szeretteinktől veszik el az élet és boldogulás lehetőségét”.

Az idén online megrendezett 17. Verzió Emberi jogi Dokumentumfilm Fesztivál programja ide kattintva érhető el, a film pedig itt.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.