Patkányok esznek belőlünk

  • -ts-
  • 2022. november 12.

Mikrofilm

A Verzió vasárnapi, illetve hétfői programjából most a Minden, ami lélegzik című filmet ajánljuk.

Újdelhit felzabálja a szemét, a szemetet felzabálják a patkányok, de még a patkányok sem bírnak annyit zabálni, hogy kitakarítsák vele az utcákat, annyit meg pláne nem, hogy megállítsák a környezetszennyezés visszafordíthatatlan rombolását. Pedig Shaunak Sen filmje igen érzékletes képekben, s még érzékletesebb hang- és fényeffektusokkal mutatja be a patkányok igyekezetét. A fényt persze a háttérből felmagasodó ember biztosítja, autói fényszórójával. Az ember, illetve a személygépkocsik sereglete rávilágít a patkány munkájára, mely itt – történetesen Újdelhiben – soha nem érhet véget. Meg máshol se.

De a Minden, ami lélegzik főszereplője nem a patkány, hanem az ember, s az állatok közül is sokkal inkább a barnakánya. A patkány csupán demonstráció – ilyetén módon keresve sem találnánk jobbat nála.

Nézzük – Set hőseivel, Nadeemmal és Sauddal – az eget, az egyik képen egy barnakánya vitorlázik kifeszített szárnyakkal, maga a nagyság, maga a magasság, ha akarjuk, a mennybolt szerves része, ha akarjuk, egy torz akkord az isteni szimfóniában, fekete folt a nagy kékségben, minden esetre a helyi ökoszisztéma alapvetően fontos része. Egy másik képen ezer barnakánya pöttyözi az eget, aztán meg hullanak, mint a legyek. Nadeem és Saud pedig ahol tud segít, mentik, gyógyítják a környezet pusztításának áldozatául eső madarakat: törött szárnyakat hegesztenek, gondoznak minden görbe csőrt. Ezrével, tízezrével. Megtesznek mindent, ami tőlük telik – a kányákért, az emberekért, s nem is feltétlenül az utolsó sorban önmagukért. Dacolva minden, elsősorban adminisztratív és emberi nehézséggel. klasszikus filmes alapszituáció: ketten a világ mocska ellen, de nincs happy end, semmilyen end, a küzdelem örök.

Shaunak Sen nem ültet a kamerája elé beszélő fejeket, nem írja tele vásznat Újdelhi népességi adataival, csak a hősei teszik, amit tenniük kell, az, hogy közben megakad a filmalkotói tekintet az égen vagy épp egy halom szeméten, csak fokozza az izgalmakat, beljebb viszi a nézőt a rengetegbe. A rengeteg megélésébe, megfog, és nem enged el – a végefőcím után sem.

A Minden, ami lélegzik című filmet 13-án, 16.30-kor és 14-én 20.30-kor vetítik a Toldi nagytermében.

A fesztiválról a Magyar Narancs múlt heti nyomtatott kiadásában található ötoldalas összeállítás.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Madarak és angyalok

  • - turcsányi -

Nehéz megmondani, hogy mikor mondtak fel az angyalok. Már akkor, amikor Wim Wenders folytatni merészelte a Berlin felett az eget (Távol és mégis közel, 1993)? Vagy csak 1998-ban lett elegük, amikor meglátták magukat az Angyalok városa című filmben – a Berlin felett az ég e remake-jét Nicolas Cage-dzsel? Az biztos, hogy Los Angelesből eztán szedték a sátorfájukat. De senki nem pótolhatatlan, L. A. pedig különösen nem maradhatott efféle égi szárnyasok nélkül.

„A legszívesebben hallgatok”

Kurtág György a magyar kultúra állócsillaga, kincse, élő klasszikusa, a magyar művészeti hagyomány nagy tradíciójának megszemélyesítője egy olyan korszakban, amelyben ez a hagyomány igencsak ingatag lábakon áll. Ha nyilvánosan megszólal a 98 éves mester, az maga az esemény.

Annyira nem sötét

A legutóbbi Pearl Jam-lemez, a 2020-as Gigaton hosszú, hétéves várakozás után jelent meg, így sokan örülhettek, hogy a zenekar hamarabb elkészült a tizenkettedik albumával, amely a Dark Matter címet viseli.

Dél csillagai

A Budapest JazzFest cégére alatt, a közel három héten át zajló hetvenhat koncert minden bizonnyal a legnagyobb magyar jazzfesztivál, de ennél figyelemre méltóbb, hogy huszonnégy országból érkeztek a zenészek. Megragadtuk a lehetőséget, hogy egy török triót és egy szárd együttest hallgassunk meg.

Ma senki se nyer

Emlékeznek, mikor volt köztársasági elnök Mádl Ferenc? Nos, Orbán Viktor első miniszterelnöksége idején. A díszlet és az időnként felhangzó Ki nyer ma? című rádióműsor szignálja segít behatárolni, hogy a közelmúltban járunk, de az elnök neve az egyetlen konkrét utalás, amelyből kikövetkeztethetjük, milyen évet is írunk (majdnem) pontosan.

Gázlánggal fűtünk

Az év szaván vitatkozhatunk, de korunk szava bizonyosan a nárcisztikus. Ha valaki megbánt minket, vagy akár csak nem hajlandó részt venni az önbecsmérlés társadalmilag elvárt aktusában, máris megkapja, hogy „mekkora nárci”.

Újragondolt fintorok

Szabó Eszter sajátos, jellegzetes figurái középkorú és idősödő nők. Morcosak, egyked­vűek. Nyúzottak és fáradtak. Grimaszolnak, duzzognak. Olykor járókerettel sétálnak, máskor két hatalmas herezacskót vonszolnak maguk után.