Mikrofilm

Amint a Logannal szimbolikusan eltemettük az X-Men sagát, megnyílt az út az új generáció felé.

Régóta esedékes lehetett már, hogy Sia, a videóklipjeit is saját fejűleg készítő popsztár egy mozivászonra szánt nagyfilmben is kipróbálja magát.

A presztízs show-kból birodalmat építő HBO szép kis tiniuniverzumot kreált a közelmúltban.

Amikor Sztupa és Troché zsákmányszerző körútra indultak, először a szükségleteiket mérték fel.

A korona, a Trónok harca és a The Mandalorian is elbújhat majd mögötte.

Függetlenfilmes rendező adaptálja vászonra Shang-Chit, a keleti harcművészetek mesterét.

A legjobb közép-kelet-európai fimnek járó díjat nyerte el.

Az Ambersonok tündöklése és bukása ma már klasszikusnak számít – pedig Orson Welles egész életét megkeserítette, hogy megcsonkították a filmjét.

Jól ismerjük a leépülést, a képességek gyorsuló ütemű fogyatkozását, a mentális szétesést, a személyiség átalakulását vagy feloldódását, amelyet fatális betegség vagy az öregedés okoz – másoknak.

Sztupa és Troché kalandjai

Charles Sobhraj, a Kígyó néven emlegetett francia sorozatgyilkos a hetvenes évek közepén rabolt ki és gyilkolt meg tucatnyi nyugati hátizsákos hippit Délkelet-Ázsia különböző pontjain.

Hajdanán idilli békében és erős szövetségben éltek az embe­rek, aztán jött a széthúzás: mindenki többre, nagyobb hatalomra, befolyásra és önállóságra vágyott, a népek pedig egymásnak estek. 

Mit adna oda az ember, hogy megmentse azt, akit a legjobban szeret? Az életét? Az kevés. A hitét, az önbecsülését, azt az ént, akinek magát tartotta? Inkább.