rés a présen: Závada Pál Természetes fény című kötetét fotók ihlették. Téged mi inspirált a regény filmverziójának elkészítésére?
Nagy Dénes: A könyvet Ungváry Krisztián ajánlotta a figyelmembe, akinek olvastam a munkáit a magyar megszálló csapatok szovjetunióbeli tevékenységéről. Ungváry sokat idéz hadinaplókból, és ennek hatására én is elkezdtem második világháborús honvédek kézzel írt naplóit olvasgatni a Hadtörténelmi Levéltárban. Ezek napról napra vezetnek be a háború jelenidejébe, és a visszaemlékezésekkel ellentétben nincs bennük semmi szépítgetés vagy finomítás. Az az állapot érdekelt, amikor csak részleges tudásunk van arról, hogy mi is történik körülöttünk, amikor a megszokott tájékozódási pontok elhalványulnak. Závada regényéből elsősorban a főhős, Semetka István alakját emeltem át, akit egy provinciális kisvárosból vezényelnek az orosz frontra, egy partizánvadász századba. Egyetlen vágya, hogy mielőbb hazakerüljön, és ott folytathassa a földművelő életét, ahol abbahagyta.
rap: Rövid- és dokumentumfilmek után ez az első nagyjátékfilmed. Miért most?
ND: Az összes eddigi munkám arcokról szól, illetve az arcok és a táj viszonyáról. Ez utóbbi kísérlet volt arra, hogyan lehet nagyjátékfilmet építeni egy arc köré, ami önmagában hordozza mindazt, amit a történet elmesél. Ezenkívül mindig az olyan sűrű közegek, atmoszférák érdekeltek, ahol nem kiszámíthatók a dolgok, ahol a nyers, természeti elemek a meghatározók. Öt éve kezdtünk bele a munkába, de az utolsó pillanatig bizonytalanok voltunk abban, hogy összejön-e.
rap: Milyen emlékeid vannak a forgatásról?
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
