rés a présen

„Semmi szépítgetés”

  • rés a présen
  • 2021. március 10.

Mikrofilm

Nagy Dénessel, a Természetes fény című film rendezőjével beszélgettünk

rés a présen: Závada Pál Természetes fény című kötetét fotók ihlették. Téged mi inspirált a regény filmverziójának elkészítésére?

Nagy Dénes: A könyvet Ungváry Krisztián ajánlotta a figyelmembe, akinek olvastam a munkáit a magyar megszálló csapatok szovjetunióbeli tevékenységéről. Ungváry sokat idéz hadinaplókból, és ennek hatására én is elkezdtem második világháborús honvédek kézzel írt naplóit olvasgatni a Hadtörténelmi Levéltárban. Ezek napról napra vezetnek be a háború jelen­idejébe, és a visszaemlékezésekkel ellentétben nincs bennük semmi szépítgetés vagy finomítás. Az az állapot érdekelt, amikor csak részleges tudásunk van arról, hogy mi is történik körülöttünk, amikor a megszokott tájékozódási pontok elhalványulnak. Závada regényéből elsősorban a főhős, Semetka István alakját emeltem át, akit egy provinciális kisvárosból vezényelnek az orosz frontra, egy partizánvadász századba. Egyetlen vágya, hogy mielőbb hazakerüljön, és ott folytathassa a földművelő életét, ahol abbahagyta.

rap: Rövid- és dokumentumfilmek után ez az első nagyjátékfilmed. Miért most?

ND: Az összes eddigi munkám arcokról szól, illetve az arcok és a táj viszonyáról. Ez utóbbi kísérlet volt arra, hogyan lehet nagyjátékfilmet építeni egy arc köré, ami önmagában hordozza mindazt, amit a történet elmesél. Ezenkívül mindig az olyan sűrű közegek, atmoszférák érdekeltek, ahol nem kiszámíthatók a dolgok, ahol a nyers, természeti elemek a meghatározók. Öt éve kezdtünk bele a munkába, de az utolsó pillanatig bizonytalanok voltunk abban, hogy összejön-e.

rap: Milyen emlékeid vannak a forgatásról?

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Balatonföldvári „idill”: íme az ország egyetlen strandkikötője

  • narancs.hu

Dagonya, vagy a legtisztább balatoni homok? Ökokatasztrófa, vagy gyönyörűség? Elkészült a vitorláskikötő Balatonföldvár Nyugati strandján; július, vagy ha úgy tetszik, a balatoni főszezon első hétvégéjén néztük meg, valóban ellentétes-e a „józan ésszel”, hogy strand és kikötő ugyanazon a területen létezzen.

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”