rés a présen

„Semmi szépítgetés”

  • rés a présen
  • 2021. március 10.

Mikrofilm

Nagy Dénessel, a Természetes fény című film rendezőjével beszélgettünk

rés a présen: Závada Pál Természetes fény című kötetét fotók ihlették. Téged mi inspirált a regény filmverziójának elkészítésére?

Nagy Dénes: A könyvet Ungváry Krisztián ajánlotta a figyelmembe, akinek olvastam a munkáit a magyar megszálló csapatok szovjetunióbeli tevékenységéről. Ungváry sokat idéz hadinaplókból, és ennek hatására én is elkezdtem második világháborús honvédek kézzel írt naplóit olvasgatni a Hadtörténelmi Levéltárban. Ezek napról napra vezetnek be a háború jelen­idejébe, és a visszaemlékezésekkel ellentétben nincs bennük semmi szépítgetés vagy finomítás. Az az állapot érdekelt, amikor csak részleges tudásunk van arról, hogy mi is történik körülöttünk, amikor a megszokott tájékozódási pontok elhalványulnak. Závada regényéből elsősorban a főhős, Semetka István alakját emeltem át, akit egy provinciális kisvárosból vezényelnek az orosz frontra, egy partizánvadász századba. Egyetlen vágya, hogy mielőbb hazakerüljön, és ott folytathassa a földművelő életét, ahol abbahagyta.

rap: Rövid- és dokumentumfilmek után ez az első nagyjátékfilmed. Miért most?

ND: Az összes eddigi munkám arcokról szól, illetve az arcok és a táj viszonyáról. Ez utóbbi kísérlet volt arra, hogyan lehet nagyjátékfilmet építeni egy arc köré, ami önmagában hordozza mindazt, amit a történet elmesél. Ezenkívül mindig az olyan sűrű közegek, atmoszférák érdekeltek, ahol nem kiszámíthatók a dolgok, ahol a nyers, természeti elemek a meghatározók. Öt éve kezdtünk bele a munkába, de az utolsó pillanatig bizonytalanok voltunk abban, hogy összejön-e.

rap: Milyen emlékeid vannak a forgatásról?

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Ping és Pong

A pingpong egy végtelenül kedves játék – legalábbis a filmeken. Ezt játszotta Forrest Gump, ezzel viccelődött a Szerva itt, pofon ott, vagy épp Michael Tully 2014-es felnövéstörténete, a Ping Pong Summer is, de képes volt még a két Koreát is egyesíteni a Ko-ri-a (As One) című 2012-es sportfilmben.

Leszármazottak

A mester legutóbb éppen tíz éve készített értékelhető játékfilmet (Paterson), a 2019-es A holtak nem halnak meg című bűnrossz zombikomédiára pedig boruljon a feledés jótékony homálya.

Kukac a pürében

Száznál is több verset tartalmazó új kötetében a szerző nem arról számol be, hogy mi történt vele a hosszú csend alatt, a szövegek ezúttal inkább azt mutatják meg, hogy az elmúlt tizenöt év alatt az élet dolgai akár új minőséget is kaphattak.

Magyar pikareszk

Az ’56-os forradalom rövidre szabott történetének ikonikus figurájáról ez idáig még nem jelent meg átfogó, alapos, friss kutatásokon alapuló történeti biográfia.

„Borzasztó állapot”

Schaár pályája még a művész életutakhoz képest is szabálytalanabbul alakult: egészen fiatalon felfigyeltek rá – csodagyereknek tartották –, de aztán több megtorpanás után túl a hatvanadik életévén, az avantgárd jegyé­ben fogalmazódott újra a művészete, hogy végül a térinstallációival átlépjen a szobrászat hatá­rain. A művész halálának ötvenedik évfordulóján nyílt emlékkiállítás külön érdekessége, hogy a kiállítótértől néhány száz méterre állt egykor Schaár Erzsébet szülőháza, később Vilt Tiborral közös otthona és műterme.

Nem a nyúl viszi

Funtek Frigyes valóságos filmsorozatot rendezett már Zalaegerszegen: az Augusztus Oklahomában volt a kezdet, azóta színpadra állította A király beszédét és az Életrevalókat, most pedig a Hétköznapi mennyország című Kay Pollack-film színpadi változata került sorra.

Néma helyett bűnös

Csaló váltja az eddigi semmittevő szószólót – háborog a hazai román nemzetiség egy része. A költségvetési csalás miatt jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt Tát Margit méhkeréki fideszes polgármester lehet az áprilisi nemzetiségi voksolás után a magyarországi románok parlamenti szószólója.