Film

Karantén meló

  • SzSz
  • 2021. március 10.

Mikrofilm

A könnyed krimik évezredek óta nagyjából ugyanúgy épülnek fel: kapunk néhány papírvékony figurát, a jellemrajzuk egyetlen szóból áll (nagydumás; beszari; geek), a rövid felvezetés után pedig hamar elkezdenek megdolgozni a mozijegyért: indul a cselszövés, rablás vagy szélhámoskodás.

A Karantén melóban nem az a legérdekesebb, hogy igyekszik minden, a pandémiára jellemző élethelyzetet belesűríteni a játékidejébe, hanem az, hogy mennyire eltolódtak benne a műfajra jellemző hangsúlyok.

Persze a feje tetejére állt világhoz pont egy ilyen szabálytalan film való – védekezhetne Steven Knight forgatókönyvíró; neki azonban a Birmingham bandája vagy a Locke – Nincs visszaút után nem nagyon kell már szabadkoznia. Most is legfeljebb azért, mert nem tudta eldönteni, mit is akar kihozni a kényszer szülte ötletből: heist mozit, romantikus komédiát, vagy sokat és okosan beszélő, melankolikus dramedyt. Körülbelül másfél óráig az utóbbi kettőnek tűnik a film: az Anne Hathaway és Chiwetel Ejiofor alakította főhősöket már csak az tartja össze, hogy hatóságilag nem hagyhatják el a közös házukat. Előbbi sikeres és gazdag, de kiégett, utóbbi egy második esélyre váró depressziós művészlélek – kettejük szópárbajokkal tarkított párkapcsolati komédiája soha nem olyan elmés, mint amilyen lenni szeretne, de kétségkívül szórakoztató. Mindez azonban csak előjáték: elhatározzák, hogy a rendhagyó körülményeket kihasználva ellopnak egy több millió font értékű gyémántot. Ekkor viszont már vészesen ketyeg a játékidő, és magára a vérszegény akcióra alig fél óra jut.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Gyurcsány a tettes

A DK-s politikus visszavonulásának mindenki örül. Örül a Fidesz, örülnek azok is, akik őszintén a pokolra kívánják Orbánt és a rendszerét. Hiszen Gyurcsány távozása felér egy beismeréssel: tényleg mindenért ő a hibás.