Sherlock Holmes kerti törpeként szaladgál London utcáin, és nagyon cool

  • Gera Márton
  • 2018. március 22.

Mikrofilm

Se hegedű, se ópium, mégis nagyon jól muzsikál.

Valószínűleg foglalkozni sem kellene egy olyan filmmel, aminek Sherlock Gnomes a címe, lévén ez a címadás már önmagában is a jó ízlés ellen elkövetett sértés. Viszont a Sherlock Gnomes folytatás, és egy olyan animációs filmnek a második felvonása, ami egyáltalán nem volt sikerületlen, simán el lehetett rá vinni az egész családot, alighanem a legkisebbektől a legnagyobbakig mindenki élvezte a kerti törpésített Rómeó és Júliát, ami kicsit idétlen volt, kicsit furcsa, de arra tökéletesen alkalmas, hogy fogja az ismert drámát, és új köntösbe bújtatva, parafrazálva mesélje el a gyerekeknek.

false

Nem kell ahhoz sem Disneynek, sem Pixarnak lenni, hogy egy sikeres első rész után a lehető legtöbbet akarjuk lehúzni az alapanyagról, így a Gnómeó és Júlia alkotói megcsinálták a folytatást. Ami ismét az angolszász kultúrából táplálkozik, csak most ugrunk néhány száz évet az időben, és Shakespeare helyett Arthur Conan Doyle a forrás. Magyarán, Sherlock Holmes kerti törpeként szaladgál fel s alá London utcáin, miközben Watson doktor kicsit testesebb kivitelben most is ott futkos mellette, egyedül talán a hegedű és az ópium hiányzik, de utóbbit tudjuk be annak, hogy a film célközönsége leginkább az óvodás és kisiskolás korosztály.

Ők ugyanakkor biztosan nem fogják hiányolni Holmes kábítószerezési szenvedélyét, ahogy az sem fogja zavarni őket, hogy hőseink nem a Baker Streeten, hanem valami díszes kertben laknak. Ezzel szemben a Sherlock Gnomes valamennyire próbál hű maradni az alapanyaghoz, már ami a cselekmény komplexitását illeti. Nem arra kell persze gondolni, hogy egy A négy jele szintű sztorit akarnak itt cirka másfél órában elmesélni, viszont a filmben van pár fordulat, van feszültség, hogy jaj, vajon meglesz-e a gonosz, megmenekülnek-e szegény törpék, és mi lesz az örök másodhegedűs Watsonnal. Nyilvánvaló módon a tanulság is megjelenik, ami most valami olyasmi lenne, hogy a barátok igen fontosak, és nem lehetünk mindig önző egoisták. Nem mondhatjuk, hogy újszerű gondolat, de nincs is annyira kihangsúlyozva, a szánkba rágva, hogy zavaró legyen.

Sherlock Gnomes – magyar nyelvű előzetes

Országos bemutató: 2018. március 22. A GNÓMEÓ ÉS JÚLIA kedvelt kerti törpéi visszatérnek egy vadonatúj londoni kalandra. Gnómeó és Júlia megérkeznek a nagyvárosba családjukkal és barátaikkal, és legfőbb gondjuk, hogy előkészítsék kertjüket a tavaszra. Ám hamarosan rájönnek, hogy valaki kerti törpéket rabol el London-szerte.

London viszont megint jól néz ki, aprócska hőseink nem csinálnak semmi olyasmit, amit a gyerekeknek ne lehetne megmutatni (árgus szemmel és nyitott füllel figyeltem, de szerencsére nem találtam fingós poénokat sem), és kis túlzással még azt is lehet mondani, hogy szellemes film lett a Sherlock Gnomes. Bár némely poén csak a nagyobbaknak esik majd le, és azt is nehéz elképzelni, hogy mit tud kezdeni egy hatéves a Moriarty és Irene Adler névre hallgató figurákkal, már azon túl, hogy egyikük a gonosz, másikuk meg a nő, aki történetesen most egy játékbaba. De ez az állandó utalgatás valószínűleg a nagyobbaknak szól, az apáknak és anyáknak, akik kiolvasták a Doyle-összest, és mosolyogva bólogatnak, amikor kvázi itt is megismétlik a reichenbach-i összecsapást. A gyerek pedig hamar rájöhetnek az örök igazságra, miszerint Sherlock Holmes baromi cool, játssza akár Jeremy Brett, akár Benedict Cumberbatch, vagy épp egy kerti törpe.

Sherlock Gnomes. Amerikai–angol animációs film, 86 perc, 2018. Forgalmazza a UIP-Duna Film.

Kövesse a Magyar Narancs filmes blogját, a Mikrofilmet, amely rendszeresen új tartalommal jelentkezik. Ajánlók, előzetesek, toplisták, és még sok minden más a Mikrofilmen!

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást” – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor.

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, Jean-Marie Le Pen mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.