Sherlock Holmes kerti törpeként szaladgál London utcáin, és nagyon cool

  • Gera Márton
  • 2018. március 22.

Mikrofilm

Se hegedű, se ópium, mégis nagyon jól muzsikál.

Valószínűleg foglalkozni sem kellene egy olyan filmmel, aminek Sherlock Gnomes a címe, lévén ez a címadás már önmagában is a jó ízlés ellen elkövetett sértés. Viszont a Sherlock Gnomes folytatás, és egy olyan animációs filmnek a második felvonása, ami egyáltalán nem volt sikerületlen, simán el lehetett rá vinni az egész családot, alighanem a legkisebbektől a legnagyobbakig mindenki élvezte a kerti törpésített Rómeó és Júliát, ami kicsit idétlen volt, kicsit furcsa, de arra tökéletesen alkalmas, hogy fogja az ismert drámát, és új köntösbe bújtatva, parafrazálva mesélje el a gyerekeknek.

false

Nem kell ahhoz sem Disneynek, sem Pixarnak lenni, hogy egy sikeres első rész után a lehető legtöbbet akarjuk lehúzni az alapanyagról, így a Gnómeó és Júlia alkotói megcsinálták a folytatást. Ami ismét az angolszász kultúrából táplálkozik, csak most ugrunk néhány száz évet az időben, és Shakespeare helyett Arthur Conan Doyle a forrás. Magyarán, Sherlock Holmes kerti törpeként szaladgál fel s alá London utcáin, miközben Watson doktor kicsit testesebb kivitelben most is ott futkos mellette, egyedül talán a hegedű és az ópium hiányzik, de utóbbit tudjuk be annak, hogy a film célközönsége leginkább az óvodás és kisiskolás korosztály.

Ők ugyanakkor biztosan nem fogják hiányolni Holmes kábítószerezési szenvedélyét, ahogy az sem fogja zavarni őket, hogy hőseink nem a Baker Streeten, hanem valami díszes kertben laknak. Ezzel szemben a Sherlock Gnomes valamennyire próbál hű maradni az alapanyaghoz, már ami a cselekmény komplexitását illeti. Nem arra kell persze gondolni, hogy egy A négy jele szintű sztorit akarnak itt cirka másfél órában elmesélni, viszont a filmben van pár fordulat, van feszültség, hogy jaj, vajon meglesz-e a gonosz, megmenekülnek-e szegény törpék, és mi lesz az örök másodhegedűs Watsonnal. Nyilvánvaló módon a tanulság is megjelenik, ami most valami olyasmi lenne, hogy a barátok igen fontosak, és nem lehetünk mindig önző egoisták. Nem mondhatjuk, hogy újszerű gondolat, de nincs is annyira kihangsúlyozva, a szánkba rágva, hogy zavaró legyen.

Sherlock Gnomes – magyar nyelvű előzetes

Országos bemutató: 2018. március 22. A GNÓMEÓ ÉS JÚLIA kedvelt kerti törpéi visszatérnek egy vadonatúj londoni kalandra. Gnómeó és Júlia megérkeznek a nagyvárosba családjukkal és barátaikkal, és legfőbb gondjuk, hogy előkészítsék kertjüket a tavaszra. Ám hamarosan rájönnek, hogy valaki kerti törpéket rabol el London-szerte.

London viszont megint jól néz ki, aprócska hőseink nem csinálnak semmi olyasmit, amit a gyerekeknek ne lehetne megmutatni (árgus szemmel és nyitott füllel figyeltem, de szerencsére nem találtam fingós poénokat sem), és kis túlzással még azt is lehet mondani, hogy szellemes film lett a Sherlock Gnomes. Bár némely poén csak a nagyobbaknak esik majd le, és azt is nehéz elképzelni, hogy mit tud kezdeni egy hatéves a Moriarty és Irene Adler névre hallgató figurákkal, már azon túl, hogy egyikük a gonosz, másikuk meg a nő, aki történetesen most egy játékbaba. De ez az állandó utalgatás valószínűleg a nagyobbaknak szól, az apáknak és anyáknak, akik kiolvasták a Doyle-összest, és mosolyogva bólogatnak, amikor kvázi itt is megismétlik a reichenbach-i összecsapást. A gyerek pedig hamar rájöhetnek az örök igazságra, miszerint Sherlock Holmes baromi cool, játssza akár Jeremy Brett, akár Benedict Cumberbatch, vagy épp egy kerti törpe.

Sherlock Gnomes. Amerikai–angol animációs film, 86 perc, 2018. Forgalmazza a UIP-Duna Film.

Kövesse a Magyar Narancs filmes blogját, a Mikrofilmet, amely rendszeresen új tartalommal jelentkezik. Ajánlók, előzetesek, toplisták, és még sok minden más a Mikrofilmen!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.