Sherlock Holmes kerti törpeként szaladgál London utcáin, és nagyon cool

  • Gera Márton
  • 2018. március 22.

Mikrofilm

Se hegedű, se ópium, mégis nagyon jól muzsikál.

Valószínűleg foglalkozni sem kellene egy olyan filmmel, aminek Sherlock Gnomes a címe, lévén ez a címadás már önmagában is a jó ízlés ellen elkövetett sértés. Viszont a Sherlock Gnomes folytatás, és egy olyan animációs filmnek a második felvonása, ami egyáltalán nem volt sikerületlen, simán el lehetett rá vinni az egész családot, alighanem a legkisebbektől a legnagyobbakig mindenki élvezte a kerti törpésített Rómeó és Júliát, ami kicsit idétlen volt, kicsit furcsa, de arra tökéletesen alkalmas, hogy fogja az ismert drámát, és új köntösbe bújtatva, parafrazálva mesélje el a gyerekeknek.

false

Nem kell ahhoz sem Disneynek, sem Pixarnak lenni, hogy egy sikeres első rész után a lehető legtöbbet akarjuk lehúzni az alapanyagról, így a Gnómeó és Júlia alkotói megcsinálták a folytatást. Ami ismét az angolszász kultúrából táplálkozik, csak most ugrunk néhány száz évet az időben, és Shakespeare helyett Arthur Conan Doyle a forrás. Magyarán, Sherlock Holmes kerti törpeként szaladgál fel s alá London utcáin, miközben Watson doktor kicsit testesebb kivitelben most is ott futkos mellette, egyedül talán a hegedű és az ópium hiányzik, de utóbbit tudjuk be annak, hogy a film célközönsége leginkább az óvodás és kisiskolás korosztály.

Ők ugyanakkor biztosan nem fogják hiányolni Holmes kábítószerezési szenvedélyét, ahogy az sem fogja zavarni őket, hogy hőseink nem a Baker Streeten, hanem valami díszes kertben laknak. Ezzel szemben a Sherlock Gnomes valamennyire próbál hű maradni az alapanyaghoz, már ami a cselekmény komplexitását illeti. Nem arra kell persze gondolni, hogy egy A négy jele szintű sztorit akarnak itt cirka másfél órában elmesélni, viszont a filmben van pár fordulat, van feszültség, hogy jaj, vajon meglesz-e a gonosz, megmenekülnek-e szegény törpék, és mi lesz az örök másodhegedűs Watsonnal. Nyilvánvaló módon a tanulság is megjelenik, ami most valami olyasmi lenne, hogy a barátok igen fontosak, és nem lehetünk mindig önző egoisták. Nem mondhatjuk, hogy újszerű gondolat, de nincs is annyira kihangsúlyozva, a szánkba rágva, hogy zavaró legyen.

Sherlock Gnomes – magyar nyelvű előzetes

Országos bemutató: 2018. március 22. A GNÓMEÓ ÉS JÚLIA kedvelt kerti törpéi visszatérnek egy vadonatúj londoni kalandra. Gnómeó és Júlia megérkeznek a nagyvárosba családjukkal és barátaikkal, és legfőbb gondjuk, hogy előkészítsék kertjüket a tavaszra. Ám hamarosan rájönnek, hogy valaki kerti törpéket rabol el London-szerte.

London viszont megint jól néz ki, aprócska hőseink nem csinálnak semmi olyasmit, amit a gyerekeknek ne lehetne megmutatni (árgus szemmel és nyitott füllel figyeltem, de szerencsére nem találtam fingós poénokat sem), és kis túlzással még azt is lehet mondani, hogy szellemes film lett a Sherlock Gnomes. Bár némely poén csak a nagyobbaknak esik majd le, és azt is nehéz elképzelni, hogy mit tud kezdeni egy hatéves a Moriarty és Irene Adler névre hallgató figurákkal, már azon túl, hogy egyikük a gonosz, másikuk meg a nő, aki történetesen most egy játékbaba. De ez az állandó utalgatás valószínűleg a nagyobbaknak szól, az apáknak és anyáknak, akik kiolvasták a Doyle-összest, és mosolyogva bólogatnak, amikor kvázi itt is megismétlik a reichenbach-i összecsapást. A gyerek pedig hamar rájöhetnek az örök igazságra, miszerint Sherlock Holmes baromi cool, játssza akár Jeremy Brett, akár Benedict Cumberbatch, vagy épp egy kerti törpe.

Sherlock Gnomes. Amerikai–angol animációs film, 86 perc, 2018. Forgalmazza a UIP-Duna Film.

Kövesse a Magyar Narancs filmes blogját, a Mikrofilmet, amely rendszeresen új tartalommal jelentkezik. Ajánlók, előzetesek, toplisták, és még sok minden más a Mikrofilmen!

Figyelmébe ajánljuk

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.