Sorozat lesz a Cinema Paradisoból

  • narancs.hu
  • 2022. augusztus 2.

Mikrofilm

Hatrészes minisorozatként éled újjá Giuseppe Tornatore klasszikusa.

Nem kellene meglepődnünk, hiszen manapság mindenből sorozat születik, ennek ellenére mégis meglepetésként értékelhető, hogy egy több mint 30 éves, idegennyelvű klasszikus is beállt a sorba: hatrészes minisorozat készült a Cinema Paradisoból. Giuseppe Tornatore 1988-as filmje igazi klasszikusnak számít: 1990-ben elnyerte a legjobb idegennyelvű film Oscarját, és azóta is rajongás övezi. Nem csoda: a több mint két és fél órás, megható mozi igazi szerelmeslevél a mozgóképhez abban az érzelmekkel fűtött stílusban, amelyre csak az olaszok képesek.

A flm egy szicíliai kisfiúról, a később filmkészítővé váló Totóról szól. Megismerhetjük gyerekkorának ikonikus pillanatait: miként szeretett bele a filmvászonba szülőfalujának moziszékében ülve, és hogyan barátkozott össze a mozigépésszel, aki a pályaválasztása mellett a felnőtté válásában is kulcsszerepet játszott.

Tornatore a tervek szerint nézők új generációjához szeretné eljuttatni legnagyobb sikerének örökérvényű sztoriját, épp ezért egy streamingszolgáltatón mutatná be a minisorozatot 2023-ban. Azt azonban egyelőre nem osztotta meg, melyik lesz az. A sorozat mögött a Teljesen idegenek producere, Marco Belardi áll majd, aki szerint a rendező jelenleg a sztorin és a forgatókönyvön dolgozik. A producer azt is elmondta, hogy a sorozat története megegyezik majd a filmével, de kiegészül egyéb narratívákkal is. „Egy anya erőssége, egy barát szolidaritása, a szex tabuja, költözési kényszer, szökés és markáns társadalmi különbségek” – emelt ki néhány témát, amire a sorozat koncentrál majd. Emellett Belardi szeretne dokumentumfilmet is Tornatoréval az eredeti Cinema Paradiso készítéséről.

A filmet a 30. évforduló tiszteletére 2018-ban egyébként Magyarországon is újra bemutatták felújított digitális kópiáról.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.