Sötét felhők gyülekeznek a klasszikus szuperhősös animációs sorozat folytatása körül

  • narancs.hu
  • 2024. március 15.

Mikrofilm

Az X-Men ’97 alkotóját napokkal a premier után rúgták ki, indoklás nélkül.

Még mielőtt Bryan Singer 2000-ben, a nagy szuperhősbumm előtt felélesztette az X-Men moziuniverzumot (amely immár egy trilógiából, egy Farkasra koncentráló spinoff-trilógiából és egy négy részes előzményfilm-sorozatból áll, nem beszélve a lazán ide kapcsolódó Deadpool-filmekből és az Új mutánsok című félresikerült vadhajtásról), a mutáns szuperhősöket a képregényeken kívül legtöbben egy animációs sorozatból ismerték.

Az 1992-ben indult animáció 5 évadon és 76 részen át futott, és a Fox Kidsnek (majd később a Jetixnek) köszönhetően itthon is népszerűnek számított. A sorozat a képregényekhez hasonlóan egy X-Men nevű mutáns szupercsapatról szól, akiket egy Charles Xavier nevű, ugyancsak szuperképességekkel megáldott professzor vezet, többek között egy iskolát is létrehozva a különleges emberek számára. Az X-Men többek között azért is annyira közkedvelt, mert a lézerszemű és vaskarmű szuperhősökön keresztül mások elfogadásáról beszél: a mutánsoknak ugyanis nemcsak más, rossz szándékú szuperhősök ellen kell megküzdeniük, de azzal is, hogy különböző csoportok és politikai erők el akarják törölni őket a Föld színéről, csak azért mert mások, mint az átlag emberek.

2019-ben röppent fel a hír, hogy a Disney (ami immár a Marvelt is birtokolja) felélesztené a műsort, és még abban az évben hivatalosan bejelentették a folytatást, melynek címe azért lett X-Men ’97, mert ott veszi fel a fonalat, ahol az 1997-ben befejezett animáció elejtette. A sorozat fejének azt a Beau DeMayot tették meg, aki előtte többek között a Holdlovag című Marvel-sorozaton, valamint a Vajákon is dolgozott. Érthető tehát, hogy felfokozott várakozás övezte a projektet – aztán rejtélyes módon beütött a krach.

Egy nappal a hivatalos hollywoodi premier és egy héttel azelőtt, hogy széles körben is bemutatták volna a sorozatot, a Marvel egyszer csak kirúgta DeMayot. Az esetre egyik fél sem adott semmiféle magyarázatot, mindössze annyi tudható, hogy a döntés hirtelen született. DeMayo e-mail fiókját deaktiválták és az Instagramja is elérhetetlenné vált, munkatársait pedig szűkszavúan tájékoztatták arról, hogy már nem része a projektnek.

Mindez nem csak azért számít szokatlannak, mert DeMayo a hírek szerint nemrég fejezte be a második évad írását és már ötleteket gyűjtött a harmadikhoz. A író-producer büszkén vállalta, hogy meleg fekete emberként milyen nagy dolog számára, hogy az X-Menen dolgozhat – ami épp a másság elfogadásáról szól. Látszólag tehát nem volt semmiféle érdekellentét a produkció és az alkotó között. Az a Marvel házatáján nem szokatlan, hogy cserélgetik az írókat vagy a rendezőket, de egy showrunnert (azaz a teljes sorozatért felelős legfőbb döntéshozót) nem szokás csak úgy a premier előtt kirúgni. Március 20-án kiderül, hogy magával a sorozattal is gond van, vagy a probléma valahol máshol gyökerezik; ekkor debütál az animáció a Disney+-on.  

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Már több mint 240 iskolában van bombariadó országszerte

  • narancs.hu

Budapesten és vidéken is több iskola kapott fenyegető emailt csütörtök reggel. A rendőrség átvizsgálja az érintett iskolákat, az oktatás folytatásáról, illetve a tanulók hazaküldéséről az intézmények saját hatáskörben döntenek.

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.