Sötét felhők gyülekeznek a klasszikus szuperhősös animációs sorozat folytatása körül

  • narancs.hu
  • 2024. március 15.

Mikrofilm

Az X-Men ’97 alkotóját napokkal a premier után rúgták ki, indoklás nélkül.

Még mielőtt Bryan Singer 2000-ben, a nagy szuperhősbumm előtt felélesztette az X-Men moziuniverzumot (amely immár egy trilógiából, egy Farkasra koncentráló spinoff-trilógiából és egy négy részes előzményfilm-sorozatból áll, nem beszélve a lazán ide kapcsolódó Deadpool-filmekből és az Új mutánsok című félresikerült vadhajtásról), a mutáns szuperhősöket a képregényeken kívül legtöbben egy animációs sorozatból ismerték.

Az 1992-ben indult animáció 5 évadon és 76 részen át futott, és a Fox Kidsnek (majd később a Jetixnek) köszönhetően itthon is népszerűnek számított. A sorozat a képregényekhez hasonlóan egy X-Men nevű mutáns szupercsapatról szól, akiket egy Charles Xavier nevű, ugyancsak szuperképességekkel megáldott professzor vezet, többek között egy iskolát is létrehozva a különleges emberek számára. Az X-Men többek között azért is annyira közkedvelt, mert a lézerszemű és vaskarmű szuperhősökön keresztül mások elfogadásáról beszél: a mutánsoknak ugyanis nemcsak más, rossz szándékú szuperhősök ellen kell megküzdeniük, de azzal is, hogy különböző csoportok és politikai erők el akarják törölni őket a Föld színéről, csak azért mert mások, mint az átlag emberek.

2019-ben röppent fel a hír, hogy a Disney (ami immár a Marvelt is birtokolja) felélesztené a műsort, és még abban az évben hivatalosan bejelentették a folytatást, melynek címe azért lett X-Men ’97, mert ott veszi fel a fonalat, ahol az 1997-ben befejezett animáció elejtette. A sorozat fejének azt a Beau DeMayot tették meg, aki előtte többek között a Holdlovag című Marvel-sorozaton, valamint a Vajákon is dolgozott. Érthető tehát, hogy felfokozott várakozás övezte a projektet – aztán rejtélyes módon beütött a krach.

Egy nappal a hivatalos hollywoodi premier és egy héttel azelőtt, hogy széles körben is bemutatták volna a sorozatot, a Marvel egyszer csak kirúgta DeMayot. Az esetre egyik fél sem adott semmiféle magyarázatot, mindössze annyi tudható, hogy a döntés hirtelen született. DeMayo e-mail fiókját deaktiválták és az Instagramja is elérhetetlenné vált, munkatársait pedig szűkszavúan tájékoztatták arról, hogy már nem része a projektnek.

Mindez nem csak azért számít szokatlannak, mert DeMayo a hírek szerint nemrég fejezte be a második évad írását és már ötleteket gyűjtött a harmadikhoz. A író-producer büszkén vállalta, hogy meleg fekete emberként milyen nagy dolog számára, hogy az X-Menen dolgozhat – ami épp a másság elfogadásáról szól. Látszólag tehát nem volt semmiféle érdekellentét a produkció és az alkotó között. Az a Marvel házatáján nem szokatlan, hogy cserélgetik az írókat vagy a rendezőket, de egy showrunnert (azaz a teljes sorozatért felelős legfőbb döntéshozót) nem szokás csak úgy a premier előtt kirúgni. Március 20-án kiderül, hogy magával a sorozattal is gond van, vagy a probléma valahol máshol gyökerezik; ekkor debütál az animáció a Disney+-on.  

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.