Százhúsz éve mutatták be az első magyar filmet

  • narancs.hu-MTI
  • 2021. április 30.

Mikrofilm

A táncz című alkotást az Urániában vetítették. 

Ma van a magyar film napja. Idén online filmesttel, régi és új magyar filmek vetítésével, valamint online animációs minifesztivállal ünneplik a magyar film születésének 120. évfordulóját.

A filmünnepet 2018 óta tartjuk, ekkor kezdeményezték ugyanis, hogy április 30-án a magyar film napja legyen annak emlékére, hogy 1901-ben ezen a napon mutatták be az első megrendezett, dramatizált jeleneteket tartalmazó magyar filmet A táncz címmel.

Az évforduló alkalmából a ingyenes online filmestet szervez a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) és az Uránia Nemzeti Filmszínház a Nemzeti Filmintézet Filmarchívumával közösen. A Sára Sándor, Kósa Ferenc, Gyöngyössy Imre, Tóth János, Bicskei Zoltán és Siflis Zoltán rövidfilmjeiből összeállított válogatás az Uránia webmozijában lesz látható. 

 
A film plakátja
 

A közmédia csatornái mellett magyar filmek vevtítésével ünnepel a legtöbb nagy televíziós csatorna is. A Nemzeti Filmintézet Filmio nevű oldalán 15 felújított klasszikus lesz nézhető ingyenesen. A filmintézet új honlapján (filmarchiv.hu/hu/120) egyebek mellett 120 év / 120 kép címmel érdekességek tekinthetők meg a Filmarchívum gyűjteményéből.

 
 
A film kidolgozása közben baleset történt, a szalagok lángra lobbantak és a felvételek jó része megsemmisült. A tűzből kimentett film három darabját a Vasárnapi Ujság 1901. április 14-i számában viszont megjelentették.

Online animációs minifesztivállal ünnepel emellett a Római Magyar Akadémia. A Nemzeti Filmintézet Filmarchívumával együttműködésben létrehozott műsorban a legkiválóbb magyar rendezők alkotásaiból lesz látható válogatás az 1960-as évek elejétől a 1980-as évek végéig.

Figyelmébe ajánljuk

Már több mint 240 iskolában van bombariadó országszerte

  • narancs.hu

Budapesten és vidéken is több iskola kapott fenyegető emailt csütörtök reggel. A rendőrség átvizsgálja az érintett iskolákat, az oktatás folytatásáról, illetve a tanulók hazaküldéséről az intézmények saját hatáskörben döntenek.

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.