Szilágyi Zsófia Egy nap című filmje elnyerte a a Filmkritikusok Nemzetközi Szövetségének (Fipresci) díját Cannes-ban

  • narancs.hu
  • 2018. május 19.

Mikrofilm

A zsűri indoklása szerint „Szilágyi Zsófia figyelemre méltóan magabiztos bemutatkozásában (...) egy teljesen hétköznapi helyzet rendkívüli feszültségét és intenzitását érzelmekkel, humorral, drámaian jeleníti meg”.

A legjobb első filmnek járó elismerést kapta Szilágyi Zsófia Egy nap című filmje a cannes-i filmfesztiválon a Filmkritikusok Nemzetközi Szövetségétől (Fipresci).

false

A filmet a hivatalos versenyprogramon kívül, a fesztiválra akkreditált kritikusokból álló zsűri a kategóriadíjjal a párhuzamos válogatásokba meghívott legjobb első és második filmek közül, de a nemzetközi zsűritől függetlenül jutalmazta.

„Azóta sodródom" - Nagy sikerrel szerepelt Szilágyi Zsófia Egy nap című filmje Cannes-ban

A zsűri indoklása szerint „Szilágyi Zsófia figyelemre méltóan magabiztos bemutatkozásában a pontos kamera és az erőteljes rendezés egy teljesen hétköznapi helyzet rendkívüli feszültségét és intenzitását érzelmekkel, humorral, drámaian jeleníti meg”.

„Nagyon örülök ennek a díjnak, mert a fesztiválvetítéseken azon aggódtam, hogy érthető-e ez a magyar történet a nemzetközi közönségnek. Ezek szerint érthető – mondta Szilágyi Zsófia az MTI-nek. – A kritikusok megértették a filmnek a szellemi értelemben vett tétjét, azt, hogy az Egy nap kísérlet volt arra, hogy az átlagos hétköznapi valóságot, a háromgyerekes nők valóságát meg lehet-e érdekesen mutatni. A díjnak az az üzenete, hogy igen.”

„Ez a cannes-i díj jelentős nemzetközi elismerés az Egy nap alkotóinak, és egy mérföldkő a Filmalap által életre hívott Inkubátor Program történetében is” – nyilatkozta Havas Ágnes, a Filmalap vezetője az MTI-nek.

false

Szilágyi Zsófia első mozifilmje Szamosi Zsófia főszereplésével egy háromgyerekes anya egy napját meséli el, a cselekmény nagy része a hétköznapok rutinjára épül. Az aprólékos részletekkel realista módon bemutatott mindennapi események mögött a feszültséget a nő házassági válsága és családja szétesése miatti félelme adja, amelynek megakadályozására a napi rohanásban egyszerűen nem marad lehetősége.

(MTI)

Figyelmébe ajánljuk

Nemcsak költségvetési biztost, hanem ÁSZ-vizsgálatot és büntetést is kapott Orosháza

Nincs elég baja Békés megye egykor virágzó ipari centrumának, Orosházának, amhova nemrégiben költségvetési biztost neveztek ki. Állami számvevőszéki vizsgálat is folyik az önkormányzatnál, a korábbi fideszes vezetés miatt súlyos visszafizetési kötelezettségek terhelik, ráadásul kormánypárti településekkel ellentétben egyelőre nem kap pótlólagos forrásokat a működésére.

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.