Nehéz helyzetben van az, aki a viszonyrendszert érintő komédiával próbálkozik. Magát a viszonyrendszert tenni meg egy vígjáték fő témájául pedig – hogy ez sikerülhet, arról az izraeli arab Szameh Zoabi műve erényei ellenére sem győz meg.
| ||
A cím egy palesztin gyártású harcias szappanoperáé. Amely gyakorlatilag folytatásos kémfilm az izraeli titkosszolgálat vezetőjének közelébe férkőző palesztin szépségről – ám a durván antiszemita történetet a Gázai övezetbe átjárást biztosító checkpoint izraeli parancsnoka írogatja az általa zsarolt arab stróman, Szalam segítségével. A sorozatnak ugyanis, a romantikus szál miatt, zsidó közönsége is van, elkötelezett háziasszonyok, köztük a tiszt felesége.
Az a kisebbik baj, hogy az erősen Woody Allen-i sztorihoz, amelyben egy botcsinálta szappanopera-író próbál lavírozni a különféle megrendelői és nézői elvárások között, kéne egy (fénykorát élő) Woody Allen, az álmatagon sodródó főhős azonban annyira nem érti, hogy mi történik vele, hogy az már nem humoros, legfeljebb nevetséges.
A nagyobbik probléma, hogy a film nem könnyedén szökdécsel az arab–zsidó konfliktusok aknamezején, hanem csak a szélén ácsorog. Szatirikus éle több mint visszafogott, szituációi valószerűtlenek, poénjai illedelmesek. Lehet, hogy a film puszta léte, mint a közeledés szimbolikus gesztusa bír jelentőséggel, de komédiaként erőtlen.
Forgalmazza a Cirko Film
