Tévéfilm

The Vast of Night

Mikrofilm

Azt hihettük, hogy az Alkonyzóna halott, hiszen miért lenne szükségünk inváziós sci-fikre, ha egyszer már eltűnt a szovjet fenyegetés? Andrew Patterson remek pastiche-t készített az 50-es évek filléres sci-fijeinek és olcsó tévésorozatainak stílusában, amely úgy eleveníti fel a korszak hangulatát, hogy bravúros, anakronisztikusan modern formai fogásokat alkalmaz, mely fogások bőven feledtetik is a cselekmény soványságát.

Egy fiktív új-mexikói kisvárosban épp minden lakos a helyi gimi kosármeccsén tolong, csak az ifjú telefonos-kisasszony Fay és a helyi dj, Everett próbálja átvészelni az éjszakai műszakot. Fay furcsaságokat tapasztal a telefonközpontban, majd el is csíp egy kísérteties hangjelenséget, amelyet továbbít Everettnek. Együtt erednek a hang nyomába, miközben egy titkos katonai hadművelet és egy kisfiú titokzatos eltűnésének nyomaira bukkannak – úgy, hogy ki sem teszik lábukat a poros kisvárosból. A két forgatókönyvíró, James Montague és Craig W. Sanger szinte fullasztóan leszűkítik a cselekmény terét: a feszes másfél óra egy kosármeccs ideje alatt, nagyjából három helyszínen bonyolódik. Csupasz, gazdaságos modorban pörögnek a pattogós dialógusok (a szereplők mennek és beszélnek, mint a legjobb modern tévésorozatokban vagy szédítő sebességgel telefonálnak egyszerre több emberrel) és éppen, amikor már megfulladnánk a szűk terekben, a kamera szédítő, vágás nélküli kocsizásokkal tör ki a sötét, néptelen utcákra, hogy az eget kémlelje. Ebből a szűk perspektívából tekint ki a film a korszak Amerikájára.

Elérhető az Amazon Prime Videón

Figyelmébe ajánljuk

Egy valódi hős

Superman a legamerikaibb kép­regényhős. Olyan, amilyennek az Egyesült Államok látni szeretné magát: erős és segítőkész, igazság­osztó és főként legyőzhetetlen.

Odavetve

  • - turcsányi -

Philip Barantini a technika ördöge, nyilván. Egysnittes rendező.

Kígyó a keblen

A gazdag értelmiségiek napszítta tengerparti nyaralói rendszerint az erkölcsök lazulásának, sötét titkok napvilágra kerülésének, legrosszabb esetben családok széthullásának színterei.

Az illúzió feltárása

A kezdetben monokróm festményeket készítő művész a kilencvenes évek végén radikális fordulattal olyan fotókat kezdett készíteni, amelyek a tömegmédia által megjelenített eseményeket „ábrázolják”.

Világok harca

Eva (Szitás Barbara) visszavonultan élő érett szépasszony, akit csak látszólag elégít ki, hogy a közeli botanikus kertbe jár virágokat festeni, a szíve mélyén férfitársaságra vágyik.

A tizedik király

Február végén, életének 88. évében elhunyt Borisz Szpasszkij, a sakktörténet 10. világbajnoka, vagyis a „sakk királya”, ahogy a trónon ülő aktuális bajnokot már több mint száz éve nevezik.

Az olvasóhoz

  • Narancs

Mára az Orbán-rezsim kimerítette minden intellektuális erőforrását, kifogyott minden ötletből. Ha hozzányúl valamihez, az azért romlik el, ha nem nyúl hozzá, azért.

Agónia

Óriási, rá és a hatalmára nézve talán végzetes politikai hibát követett el Orbán Viktor azzal, hogy a politikai ellenfeleit, valamint tőle független közéleti és hivatali szervezeteket és azok tagjait el- és kitakarítandó, azaz kiirtandó poloskának nevezte március 15-én. Az elhangzottak kimondatlanul is sugallják azt, hogy valójában az ország minden olyan állampolgárát poloskának tekinti, aki őt a hatalomból leváltani kívánja.

Skarlát betűs ország

Múlt szombaton, március 15-én Magyarország az 1848-as forradalmának és szabadságharcának 177. évfordulóját ünnepelte meg. Ez az egyik legnagyobb ünnepe Magyarországnak. Kitüntetett időpillanat, amelyben mindenki büszke lehet magára, arra, hogy milyen nagyszerű elődei voltak, s hogy milyen példa szerint élheti az életét, építheti a hazáját.