Ma még megnézhetjük: történelmi jelentőségű spanyol film került elő a teljes ismeretlenségből
2633_top_story_lead.jpg
Részlet a Mallorca című filmből

Ma még megnézhetjük: történelmi jelentőségű spanyol film került elő a teljes ismeretlenségből

  • narancs.hu
  • 2020. május 7.

Mikrofilm

A most megtalált Mallorca lehet az ország első, nő rendezte hangosfilmje.

A spanyol nemzeti filmarchívumnak, a Filmoteca Españolának a jelek szerint volt ideje kissé szétnézni saját háza táján a karantén alatt; a Guardian ugyanis arról ír, hogy rátaláltak egy 86 éves, 8 perces dokumentumfilmre, s ez lehet az első nő rendezte spanyol hangosfilm. A Mallorca felvételeit még 1986-ban egy bútorkereskedő ajándékozta az archívumnak. Csakhogy sokáig elveszettnek hitték, mert félrekatalogizálták, egy 1926-os némafilmként szerepelt az intézmény dokumentációjában. Most azonban volt alkalmuk újra megvizsgálni a szalagot...

A fekete-fehér dokut egy spanyol zeneszerző, Isaac Albeñiz művei ihlették, és betekintést nyújt a Baleári szigetek világába. A rendező, María Forteza nevén akadt meg az archívum munkatársainak szeme is, amikor újra átpörgették a felvételt. Róla ugyanis még nem hallott senki, egyedül az operatőr, Ramón Úbeda volt jegyzett filmes. A szakemberek tisztában voltak vele, hogy Úbeda egy speciális hangrendszert szabadalmaztatott 1935-ben. Ez, valamint a film elején feltűnő taxi segített a doku korának beazonosításában. Így a Mallorca születését 1932-34 közé teszik a filmtörténészek.

Ha sejtésük helyes, ez lehet az első, nő rendezte spanyol hangosfilm, mely titulust eddig Rosario Pi 1935-ös El gato montés (A hegyi macska) című műve birtokolta. A rendezőnő személye utáni nyomozásba beszállt Laura Jurado, az Industrias del Cine nevű filmes oldal újságírója is. Neki sikerült kiderítenie, hogy Maria Forteza énekesnő és varieté művész volt és az operatőr, Ramó Úbeda felesége.

A Mallorca azonban nemcsak az alkotó személye miatt számít történelmi jelentőségűnek: a kor többi dokumentumfilmjével ellentétben nem statikus, hanem kifejezetten lírai hangvételű képsorokat tartalmaz, melyeknek az a célja, hogy bemutassák a sziget szépségét.

A film a spanyol filmarchívum jóvoltából most május 8-ig ingyen megtekinthető.

MALLORCA (María Forteza, c. 1933-34) from Filmoteca Española on Vimeo.

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.