Ma még megnézhetjük: történelmi jelentőségű spanyol film került elő a teljes ismeretlenségből
2633_top_story_lead.jpg
Részlet a Mallorca című filmből

Ma még megnézhetjük: történelmi jelentőségű spanyol film került elő a teljes ismeretlenségből

  • narancs.hu
  • 2020. május 7.

Mikrofilm

A most megtalált Mallorca lehet az ország első, nő rendezte hangosfilmje.

A spanyol nemzeti filmarchívumnak, a Filmoteca Españolának a jelek szerint volt ideje kissé szétnézni saját háza táján a karantén alatt; a Guardian ugyanis arról ír, hogy rátaláltak egy 86 éves, 8 perces dokumentumfilmre, s ez lehet az első nő rendezte spanyol hangosfilm. A Mallorca felvételeit még 1986-ban egy bútorkereskedő ajándékozta az archívumnak. Csakhogy sokáig elveszettnek hitték, mert félrekatalogizálták, egy 1926-os némafilmként szerepelt az intézmény dokumentációjában. Most azonban volt alkalmuk újra megvizsgálni a szalagot...

A fekete-fehér dokut egy spanyol zeneszerző, Isaac Albeñiz művei ihlették, és betekintést nyújt a Baleári szigetek világába. A rendező, María Forteza nevén akadt meg az archívum munkatársainak szeme is, amikor újra átpörgették a felvételt. Róla ugyanis még nem hallott senki, egyedül az operatőr, Ramón Úbeda volt jegyzett filmes. A szakemberek tisztában voltak vele, hogy Úbeda egy speciális hangrendszert szabadalmaztatott 1935-ben. Ez, valamint a film elején feltűnő taxi segített a doku korának beazonosításában. Így a Mallorca születését 1932-34 közé teszik a filmtörténészek.

Ha sejtésük helyes, ez lehet az első, nő rendezte spanyol hangosfilm, mely titulust eddig Rosario Pi 1935-ös El gato montés (A hegyi macska) című műve birtokolta. A rendezőnő személye utáni nyomozásba beszállt Laura Jurado, az Industrias del Cine nevű filmes oldal újságírója is. Neki sikerült kiderítenie, hogy Maria Forteza énekesnő és varieté művész volt és az operatőr, Ramó Úbeda felesége.

A Mallorca azonban nemcsak az alkotó személye miatt számít történelmi jelentőségűnek: a kor többi dokumentumfilmjével ellentétben nem statikus, hanem kifejezetten lírai hangvételű képsorokat tartalmaz, melyeknek az a célja, hogy bemutassák a sziget szépségét.

A film a spanyol filmarchívum jóvoltából most május 8-ig ingyen megtekinthető.

MALLORCA (María Forteza, c. 1933-34) from Filmoteca Española on Vimeo.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.