A koronavírus az Oscar szabályait is átírja

  • Szabó Ádám
  • 2020. május 6.

Mikrofilm

A vírus lecsengésével azonban igyekeznek visszatérni a régi hagyományokhoz.

A pandémia miatt a mozik a világ jelentős részében hetek óta zárva tartanak - néhány helyen épp a következő napokban-hetekben próbálkoznak óvatosan a nyitással. A kényszerű pihenő azonban az egész idei filmnaptárat átrajzolta, számtalan film bemutatóját csúsztatták; egy animáció a mozikat kihagyva egyenesen a netre költözött, amire persze a hagyományas filmszínházak alaposan berágtak.

Az Oscart odaítélő Akadémia is kénytelen volt reagálni a rendhagyó helyzetre, ezért bevezettek néhány szabálymódosítást. A legfontosabb ezek közül, hogy idén először a filmeknek nem kötelező moziban futniuk ahhoz, hogy jelölhetőek legyenek. A különböző streamingplatformok filmjei számtalan Oscart nyertek már (igaz, a Legjobb film díját még nem, pedig a Roma közel állt hozzá) - de csak azért, mert az Amazon vagy a Netflix a díjesélyes alkotásokkal kivételt tett, és még a netes debüt előtt moziba küldte őket. A Netflix erre a célra egyenesen megvette New York egyik legendás filmszínházát, a Paris Theater-t.

Kivételes engedmény

"Az Akadémia továbbra is hisz abban, hogy nincs jobb módja a film csodáinak megtapasztalására, mint moziban látni azokat" - nyilatkozta az Akadémia elnöke, aki elmondta: kénytelenek a koronavírus miatt lazítani szabályaikon. Ez azt is jelenti, hogy a módosítás minden bizonnyal csak a következő, 2021. február 28-ra tervezett 93. Oscar díjkiosztót érinti, utána minden visszatér a régi kerékvágásba.

A legjobb film díját elnyerő Élősködők című dél-koreai alkotás rendezője, Bong Dzsun Ho Kang Ho Szong színésszel

A legjobb film díját idén elnyerő Élősködők című dél-koreai alkotás rendezője, Bong Dzsun Ho Kang Ho Szong színésszel

Fotó: MTI/AP/Invision/Chris Pizzello

 

Sőt: már most is csak azokra a filmekre érvényes a változtatás, amelyeket egyébként is moziban mutattak volna be, tehát kitűzött premierdátummal rendelkeztek. Ez egyrészt biztosítja, hogy tévéfilmek ne indulhassanak az Oscarért, másrészt viszont nehéz helyzetbe hozza azokat a függetlenfilmeseket, akik a fesztiválokon terveztek nevet és forgalmazót szerezni maguknak  - számos filmes seregszemlét töröltek vagy csúsztattak, a Cannes-i Filmfesztivál például biztosan nem kezdődik el május 12-én.

Díjösszeolvadás

Szintén határozat született arról, hogy a Legjobb hangkeverés és a Legjobb hangvágás kategóriák egybeolvadnak, innentől egyetlen, Legjobb hang-díjat adnak majd át. Ennek a filmes szakemberek és a stúdiók nem feltétlen örülnek - a két díjat legtöbbször ugyanaz a film kapta, a plakátokon két Oscar pedig mindig jobban mutat, mint egy. Legtöbb esetben azonban maguk a szavazók sem tudták eldönteni, mi a különbség a két díj között. Ráadásul örülhet a gálát közvetítő csatorna is (jövőre ez az ABC lesz), mert ha csak pár perccel is, de rövidebb lesz a még mindig túl hosszúnak tartott műsor.

További változás, hogy a Legjobb filmzene kategória jelöltjei számára előírás, hogy a teljes filmzene minimum 60%-ban eredeti muzsika kell legyen - folytatások és franchise-ok számára ez a szám 80%-ra emelkedett. A Legjobb nemzetközi film nevű kategória nevezési procedúrája is megújul: eddig első körben speciális bizottság válogatott a 100 körüli beérkezett nevezésből. Mostantól a rövidlista úgy alakul ki, hogy minden akadémiai tag már első körben szavaz.

Végül pedig az Oscar is úgy döntött, hogy belép velünk az új évszázadba: az idei lesz az utolsó, amikor CD-k és DVD-k formájában postázzák a jelöl alkotásokat, ezután áttérnek a digitális felületre.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.