Újabb díjat nyert a 27, és ezzel Oscar-jelölés járhat

  • narancs.hu
  • 2023. augusztus 20.

Mikrofilm

Négy magyar alkotást díjaztak Szarajevóban, Buda Flóra Annáét is, amelynek tervét korábban háromszor dobta vissza a Nemzeti Filmintézet.

Buda Flóra Anna 27 című, Cannes-ban és Annecyban is díjazott animációs filmje kapta meg a legjobb rövidfilmnek járó elismerést a Szarajevói Filmfesztiválon – közölte az MTI. A rövidfilmért járó Szarajevó Szíve-díj egyben azt is jelenti, hogy akár Oscar-jelölést is biztosíthat az alkotásnak.

Ez az a munka, amelynek tervét korábban háromszor utasította el a Nemzeti Filmintézet. Ez a körülmény idén májusban kapott  igazán nyilvánosságot, miután a Franciaországba költözött rendező mégis leforgatta a 27-et, és Arany Pálmát nyert vele Cannes-ban. Az akkori díjhoz a Nemzeti Filmintézet is lelkesen gratulált a Facebookon.

A rendező erről a helyzetről egy interjúban így beszélt: „Én meg tudtam csinálni a filmet magyar támogatás nélkül, de az nagyon zavar, hogy nem támogattak egy olyan stúdiót, mint a Boddah, ami minden évben elhoz valami fontos díjat. Igazságtalannak érzem azt is, hogy nem támogatják a feltörekvő tehetségeket, akik már bizonyítottak. Vicces amúgy, hogy ez az egyetlen magyar film idén Cannes-ban, és emiatt annak is írnia kell róla, aki politikai vagy ízlésbeli okok miatt nem ért vele egyet”.

A Szarajevói Filmfesztiválon a diákfilmek versenyében Gyimesi Anna Falling című, anyaságról szóló diplomafilmje érdemelte ki a fődíjat.

A dokumentumfilmes kategóriában Somogyvári Gergő Fanni kertje című filmje a zsűri különdíját nyerte el, míg a romániai kommunista rezsimet megdöntő forradalom eseményeit feldolgozó Libertate '89 - Nagyszeben Tudor Giurgiu rendezésében a Nemzetközi Artmozi-szövetség (CICAE) különdíját kapta meg.

A Szarajevói Filmfesztivál az elmúlt három évtizedben Európa legnagyobb presztízsű seregszemléi közé nőtte ki magát, a vetítéseken évről évre több mint 100 ezer néző vesz részt, míg a szakmai programokat világsztárok és a térség élvonalbeli filmesei közreműködésével rendezik meg.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.