Utálják egymást az egykori Monty Python-tagok

Mikrofilm

Eric Idle elkeseredett és le van égve, az X-en ment neki egykori komikustársainak.

55 éve, 1969-ben alakult minden idők egyik legnépszerűbb, legnagyobb hatású – és persze legviccesebb – komikus csapata, a Monty Python. Klipjeik és vicceik a mai napig hasítanak a neten és valószínűleg sokan vannak, akik kívülről fújják legnépszerűbb szövegeiket, idézeteiket. Legsikeresebb sorozatuk (Monty Python Repülő Cirkusza) óta öt évtized, az utolsó Python-film (Az élet értelme) óta pedig 41 év telt már el. A csoport utoljára 2014-ben, tehát tíz éve állt össze; a Royal Albert Hallban rendezett egyszeri eseményből az elképesztő siker hatására tízalkalmas sorozat lett. Ám nagyon úgy tűnik, hogy újabb összejövetelre valóban nem számíthatunk, és nem csak azért, mert az alapító tagok közül Graham Chapman 1985-ben, Terry Jones pedig 2020-ban elhunyt.

A ’14-es estet rendező Eric Idle ugyanis a jelek szerint nem őriz túl kellemes emlékeket egykori pythonos társairól. A 80 éves komikus az elmúlt napokban több indulatos tweetben adott hírt felháborodásáról, vagy épp elkeseredéséről. „A mi birtokunkban van minden, amit valaha a Pythonnal csináltuk, én pedig soha nem álmodtam volna arról, hogy bevételeim ebben a korban ilyen katasztrofálisak lesznek. De úgy látszik, ha egy Gilliam gyerek a menedzsered, nem kell meglepődnöd. Egy Gilliam is elég rossz. Kettő viszont bármilyen céget csődbe vinne” – írta az X-en (korábbi nevén: Twitter) február 10-én. Az a bizonyos Gilliam gyerek nem más, mint Holly Gilliam, a Python-tagnak (és a Brazil, vagy épp a 12 majom és a Félelem és reszketés Las Vegasban rendezőjének), Terry Gilliamnek a lánya, aki közel egy évtizede menedzseli a csoport pénzügyeit. Idle nemrég kezdte árulni 6,5 millió dolláros (2,3 milliárd forint) házát, amely az ikonikus Hollywood Hillsben található Los Angelesben, voltak tehát jelei, hogy anyagilag gondban lehet. A többi Python-tag azonban John Cleese vezetésével védelmébe vette menedzserét: „Az elmúlt 10 évben Hollyval dolgoztam és nagyon hatékonynak, tiszta elméjűnek és szorgalmasnak találom őt, olyan embernek, akivel könnyű elboldogulni” -  fogalmazott Cleese (maga is a Python egyik alapító tagja), hozzátéve, hogy társai, Michael Palin és Terry Gilliam is egyetértenek vele ebben.

 
Eric Idle és felesége, Tania Kosevich. A fotó még 2018-ban készült Los Angelesben
Fotó: MTI/EPA/Nina Prommer

Idle egy későbbi kiírásában tovább magyarázta pénzügyi helyzetét. „Szóval a vicc, miszerint a 2014-es élő show azért volt, hogy Jones tudja fizetni a jelzáloghitelét, Cleese pedig a válását, nem is vicc volt…” – jegyezte meg egy tweet, mire Idle ezt válaszolta: „Pontosabban azért, hogy kifizessük az ügyvédeket és azt a hét évet, amit az a bunkó azzal töltött, hogy minket üldözött. Címzetes gazember!” Utóbbira azt a szlenget használta (git), amelyre annak idején egy szkeccset is építettek. Ez a gazember pedig Mark Forstater, a Gyalog Galopp producere, aki magára sokszor csak „a 7. Pythonként” utal, és aki beperelte Idle-t a Spamalot című Broadway-musicalből származó profit miatt. Az ugyanis a Gyalog Galopp alapján született – igaz, a darabot és annak zenéjét maga Idle írta. 2013-ban azonban bírósági döntés értelmében 1 millió dollárt kellett fizetnie Forstaternek.

Két nappal később Idle egy kérdésre válaszolva tweetben határolódott el egykori barátjától. „Hét éve nem láttam Cleese-t” – posztolta. Mint a The Hollywood Reporter megjegyzi, Cleese-nek magának is megvan a saját pénzügyi gondja (erre utalt a fentebbi célzás is): 2010-ben például azért volt kénytelen karrierje során először turnéra indulni az Egyesült Királyságban, hogy fizetni tudja válása költségeit. Persze ő ebből is viccet csinált és az egészet elnevezte Feleségtartási díj-turnénak. Cleese most ugyancsak X-en kommentálta Idle kiírását: „Mindig is utáltuk és megvetettük egymást, csak mostanában kezdett kiderülni az igazság.”

Ha mindez nem lenne elég bizonyíték arra, hogy a csoport tagjai rossz emléket hagyva váltak el egymástól, Idle még egy tweettel ráerősített. Egy rajongó az iránt érdeklődött, hogy az ABBA-hoz hassonlóan nem terveznek-e egy hologram-műsort, mire így válaszolt: „Soha többet nem csinálok Pythont. Feladtam. Hálátlan gazemberek.” Ennek ellenére a múltra jó szívvel tekint – legalábbis egy másik kiírása szerint: „Attól még szeretem és büszke vagyok arra, amit Pythonként csináltunk. Egy nagyon egyedi csoport volt. Úgy gondolok magunkra, mint egy egykori Liverpool-csapatra. Jól játszottunk együtt. Még annak idején a múltban.

De soha nem voltunk túl támogatóak egymás érzései és érzelmei iránt. Nem testvérek voltunk. Kollégák.”

Volt, aki azért még bízott egy, a csapatot bemutató netflixes dokumentumfilmben vagy -sorozatban. „Bassza meg a Netflix és basszák meg a dokumentumfilmek” – válaszolta a felvetésre a komikus. 2018 óta Pythonék több filmje és műsora is elérhető a Netflixen a tengerentúlon (Magyarországon sajnos nem), a mindezekért járó bevételt azonban Idle kevesli. De azt azért igyekezett tisztázni, hogy nem egyedül ez bosszantja: „Nem bánom, hogy nem vagyok gazdag. Inkább vicces vagyok. Nem szeretem, ha azt feltételezik rólam, hogy gazdag vagyok. Az más” – fogalmazott. Leginkább az bántja, hogy immár a nyolcadik x-et betöltve is dolgoznia kell. „Nem tudom, honnan veszik az emberek hogy ki vagyunk tömve. A Python egy katasztrófa. A Spamalot húsz évvel ezelőtt hozott pénzt. Dolgoznom kell a megélhetésért. Nem egyszerű dolog az ebben a korban” – jegyezte meg. Mint írta, jelenleg is új műsoron dolgozik. Korábban volt rá példa, hogy szinkronszerepeket vállalt (A Simpson család, Harmadik Shrek), illetve feltűnt az Álarcos énekes amerikai változatában azután, hogy 2022 szeptemberében kiderült, hasnyálmirigyrákja van, amiből a korai diagnózisnak köszönhetően gyógyult fel.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.